A balatonfüredi Baricska Csárda, nádfedeles, régi parasztház a szőlőkban, előtte a szabadban asztalok mellett fapadokon vendégek étkeznek, italoznak.

15 népszerű balatoni csárda a szocializmus korában

A csárda a település határain kívül, a pusztákon, különösen az Alföldön elhelyezkedő, jelentősebb vásáros helyekre vezető utak mentén található vendéglők és kocsmák hagyományos elnevezése Magyarországon. A csárda kifejezés napjainkban is elterjedt – főként szabadon álló – vendéglátóipari létesítmények elnevezésében.

Nemcsak az Alföldön (lásd a kapcsolódó posztot) hanem a Balaton mellett és környékén is alakítottak ki csárdákat, nem is keveset. Sok közülük még mindig működik. Vannak olyanok, melyek több száz éves múltra tekintenek vissza, míg másokat a szocializmus idején alapítottak. Némelyik pedig már végleg bezárta kapuit.

Ménescsárda Szántódpuszta

A Ménescsárda a Balaton déli partján elhelyezkedő Szántódpusztai Majorság Kiskastélyával szemben található. Az épület egykor cselédház volt.

Az 1970-es évek felújításai során teljesen újjáépítették, majd Ménescsárda néven étteremként üzemeltették. A csárda a nevét a Szántódpusztára telepített ménes és az I. András által ide rendelt 39 mén ihlette, amely a Tihanyi Alapítólevélben is szerepel.

Jelenleg nem tölt már be vendéglátó funkciót, az épületben ajándékbolt, elsősegélynyújtó tér, valamint kerékpáros szervizpont működik. A volt csárda mögött népi mesterségek bemutatótere található.

A Balaton déli partján lévő szántódpusztai Ménes csárda 1979-ben. Nádtetős régi épület, a teraszon asztalok és székek napernyőkkel, kiülős vendéglátó helyiség.
1979. Szántódpuszta, Ménescsárda. Színezett kép. Az eredeti kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor.

Vámosi Betyárcsárda

A Vámosi csárda két főépületből áll: az egyik a csárda, a másik pedig egy pajtaépület, amely jelenleg étteremként működik. Ez az étterem olyan ritka helyek egyike, amely kültéri kemencével is rendelkezik.

Az épület már az 1700-as évek elején állt mint királyi vámszedőhely. Valószínű, hogy a reformkor alatt egy török vendéglátós irányította a helyet. A krónikák szerint Sobri Jóska és Savanyú Jóska betyárok is megfordultak a csárdában. Innen ered a „betyárcsárda” elnevezés.

A hely az 1960-as években Babos János gépjavító és felesége birtokában volt. Itt készült többek között A Tenkes kapitánya című filmnek, a Csárdáskirálynő 1971-es változatának, valamint A koppányi aga testamentuma című filmnek több jelenete is.

A Vámosi betyárcsárda Nemesvámoson 1968-ban. Régi,emeletes paraszti épület, nádtetős, előtte lovasszekér két lóval, és egy nagyon régi típusú szürke Wartburg.
1968. Vámosi Betyárcsárda. Színezett kép. Az eredeti kép forrása: Fortepan / Hunyady József.

A kővágóörsi Béke TSZ Birkacsárda nevű borkóstolója Révfülöpön

A Birkacsárdáról sajnos nem találtam semmit, bizonyára a TSZ felbomlásával megszűnt. Remélhetőleg az épület még megvan.

A révfülöpi Birkacsárda, régi, nádfedeles parasztház, előtte a fa mellett egy fiatal férfi és nő bort kóstol, mögöttük egy fehér autó, a ház mellet asztal és székek, melyekre ki lehet ülni elfogysztani a bort.
A Birkacsárda 1969-ben. Kép forrása: Fortepan / Inkey Tibor.

Kecskeköröm Csárda, Tihany

A Kecskeköröm Csárda Tihany ófalujában, az egyik, valósznűleg a 19. században épült nádfedeles parasztházban még ma is működik. Nevét a legendás tihanyi kecskekörömről kapta.

A kecskeköröm csárda tihanyban, régi árkádos, nádfedeles parasztház, melyet vendéglátóhelynek használnak, az udvarán két fiatal fiú, beljebb vendégek szórakoznak
A Kecskeköröm Csárda 1974-ben, színezett kép. Az eredeti kép forrása: Fortepan / Chuckyeager tumblr.

Koloska Csárda, Balatonfüred

Ez a csárda is működik napjainkban is. A Tamás-hegy alján megbúvó Koloska-völgyben található, hangulatos erdei környezetben.

a balatonfüredi koloska csárda, erdei környezetben, a boltíves, nádtetős parasztház előtt a vendégek a kinti asztaloknál fogyasztanak
A Koloska Csárda 1962-ben. Színezett kép. Az eredeti kép forrása: Fortepan / Vincent Till Baumgartner.

Baricska Csárda, Balatonfüred

A Baricska Csárda 1811 óta működik. 2013. nyár elején újra megnyitotta kapuit. Hagyományos megjelenésű, nádfedeles épület.

Az étterem Balatonfüred szívében található, és a 71-es főúttól északra, a benzinkút bejáratánál található bekötőúton keresztül érhető el. Innen csodás kilátás nyílik az ősszőlőkre, valamint a Balatonra és a Tihanyi félszigetre.

A balatonfüredi Baricska Csárda, nádfedeles, régi parasztház a szőlőkban, előtte a szabadban asztalok mellett fapadokon vendégek étkeznek, italoznak.
A Baricska Csárda 1969-ben. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ.

Halászcsárda, Keszthely

A Halászcsárda 1934. június 24-én kezdte meg működését. Az építtetője a Festetics család volt, míg az első üzemeltető Prill Gyula. A terveket Svastics Géza készítette a Hortobágyi csárda alapján.

A csárda fő specialitása a halételek voltak, a zenét pedig a neves cigányprímás, Árvai Tigris János szolgáltatta.

A 1980-as években egy baleset következtében a nádtetője leégett, majd ezt követően felújították. Ezután nemsokára bezárt, és több mint 20 éven át üresen állt. 2012 májusában, hosszas és alapos felújítást követően újra megnyitotta kapuit.

A keszthelyi Halászcsárda, nádfedeles, árkádos, régi épület, a homlokzatra rá van írva, hogy halász-csárda, előtte kőkerítés, melynek egy fiatal férfi támaszkodik
A Halászcsárda 1959-ben. Színezett kép. Az eredeti kép forrása: Fortepan / Giltán Tivadar.

Becsali Csárda, Balatonlelle

A 2018-ban elkezdődött felújítás során a szemöldökfogó páron fellelt vésés alapján az épület története 1865-re nyúlik vissza. Az épület akkor a Magyar Királyi Honvédség birtokában volt. Csárdaként valószínűleg az 1700-as évek közepétől működött.

A jellegzetes nádtetőt lecserélték cseréptetőre, ekkor az ÁFÉSZ hozzáépített egy új, 300 nm-es üzemi területet is. Az épület 2001 óta helyi védelem alatt áll. 2013-ban úgy tűnt, végleg bezárta kapuit.

Öt évnyi leépülés és tulajdonosváltás után megkezdődött az épület korszerűsítése és felújítása, majd 2019. szeptember 27-én újra megnyitotta kapuit.

A Becsali Csárda Balatonlellén, cseréptetős, árkádos, népi jellegű épület, a kerthelyiségben megterített asztalok és székek várják a vendégeket.
A Becsali Csárda 1962-ben. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor.

Víg Molnár Csárda, Csopak

A Víg Molnár Csárda a 71-es főút mellett található. Az épület az 1950-60-as években a vízimalomhoz, mint lakás tartozott. A malmok bezárása után 1971-ben kezdtek benne vendéglátással foglalkozni. Hosszú éveken át jól működő, híres vendéglő volt.

Sajnos az épület teljesen lepusztult, ám 2011 elkezdődött a felújítása, és a csárda ma már újra üzemel.

A csopaki víg molnár csárda, malom melletti vendéglátó helyiség, nádtetős, régi épület, a teraszon megterített asztalnál egy nő ül.
A Víg Molnár Csárda 1980-ban. Színezett kép. Az eredeti fotó forrása: Fortepan / Vimola Károly.

Vadaskert Csárda, Keszthely

A Vadaskert Csárda 1968-ban épült, az egykori gróf Festetics György vadas parkjának területére, innen kapta a nevét. Vadételeiről híresült el. Keszthely és Hévíz között félúton, zöld környezetben, a főút mellett található, ma is működik.

A keszthelyi vadaskert csárda, kőből épült modern épület, a teraszon terített asztalok várják a vendégeket.
A Vadaskert Csárda Keszthelyen 1972-ben. Színezett kép, az eredeti fotó forrása: Fortepan / Bauer Sándor.

Piroska Csárda, Siófok

A Zamárdiból Siófokra vezető út melletti hatalmas csárda 1963 óta üzemel. 2009-ben kapta mostani modern arculatát, amikor egy véletlen tűz folytán leégett a korábbi nádtetős épület.

A siófoki piroska csárda, nádtetős fából készült épület az erdőben, fa asztalokkal és székekkel.
A Piroska Csárda 1969-ben. Színezett kép. Az eredeti kép forrása: Fortepan / FŐFOTÓ.

Gyöngyösi Betyárcsárda, Rezi

A Dunántúlon a legősibb és legismertebb magyar betyárcsárda a Gyöngyösi Csárda. A betyártörténetekben gazdag, autentikus magyar csárda híre mára már az ország határain is túljutott.

A Gyöngyösi Csárda a Hévízről Zalaszántó irányába haladó út (Sümegi utca) mellett, egy földút és a Sümegi utca kereszteződésénél – Rezi külterületén – elhelyezkedő nádfedeles épület, amely a bakonyi és zalai betyárok régi kedvelt búvóhelye volt. 1728-ban épült.

Nevét a mellette folyó Gyöngyös-patakról nyerte, amely a partján található nyárfákon élősködő fagyöngyről kapta a nevét. A csárdával szemben a patakon régen négy malom működött. Jelenleg már csak egy, az úgynevezett Bika-malom létezik.

Eredetileg a Festetics uradalom vadászházaként szolgált, később csárdává alakították, és a tulajdonosai gyakran cserélődtek. Az 1930-as évektől kezdve a környéken utazók, különösen a hévízi üdülők legkedveltebb kirándulóhelyévé vált.

A közelben lőtték agyon és temették el Vak Illés és Kökes Pista betyárokat, sírjuk ma is megtekinthető.

A Gyöngyösi betyárcsárda Rezi közelében. Nádfedeles, régi paraszti épület, a kinti padoknál pincérek szolgálják ki a csárda vendégeit.
A Gyöngyösi Betyárcsárda 1968-ban. Színezett kép. Eredeti kép forrása: Fortepan / Hunyady József.

Kukorica Csárda, Balatonföldvár

A nádfedeles Kukorica Csárda a múlt szellemében készült étterem, amely a 19. századi hangulatot varázsolja a látogatók elé.

Kukorica csárda Balatonföldváron, nádfedeles vendéglátó hely, melynek szemközti homlokzatát látjuk, a bejáratát és a parkolóját
A Kukorica Csárda 1969-ben. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ.

Hordó Csárda, Balatonfüred

A 71-es főútvonal mentén, Balatonfüred védett szőlőterületei között helyezkedett el, mintegy ötszáz méterre a Balaton vizétől,
csodálatos panorámával. Egy nagyobb borházból építették ki az épületegyüttest. Már nem üzemel.

a balatonfüredi hordó csárda elülső homlokzata, a teraszon fa asztalok és székek a vendégek számára
A Hordó Csárda 1970-ben. Színezett kép. Eredeti kép forrása: Fortepan / Bauer Sándor.

Ebben a videóban még több színes képet láthatsz ezekről a híres balatoni csárdákról.

Ha tetszett a videó, lájkold, oszd meg, és iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára!

Scroll to Top