Magyar kastélyok: Régen és most – Fedezd fel változásaikat!

Andrássy-kastély, Tiszadob

A kastély építése

A tiszadobi kastély a magyar historizáló építészet egyik leglenyűgözőbb példája. Az idősebb gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján épült. A kastély építése 1890-re, a gróf halálának idejére be is fejeződött.

A kastély terveit Meinig Artúr készítette, akit a gróf arra ösztönzött, hogy egyesítse a magyar romantika legkiválóbb építészeti elemeit, elsősorban a vajdahunyadi vár stílusát tartva szem előtt.

A kastélypark

Az épület berendezését már a gróf utóda, Ifj. Andrássy Gyula alakította ki, aki egy különleges parkot is tervezett a kastély köré.

A kastély lenyűgöző környezetben épült. Tiszadob képét különösen a vízrajzi jellemzők alakították. A kastély parkját észak felől egy 500 hektáros, ősfákból álló gazdasági erdő öleli körül.

Fennmaradt a kastély északi homlokzata előtt található, hatalmas, nyírt sövénylabirintus, ahol a „Leányszöktetés” című szobor áll, mely Fadrusz János alkotása.

Az 1918-as pusztítás

A kastélyt sajnos 1918-ban feldúlták. Polgár felől fegyveres forradalmárok érkeztek 10-12 kocsival. Betörték a nagykastély ajtaját, teljes bútorzatát összetörték, az ablakokat belövöldözték. Összezúzták a velencei tükröket, a csillárokat, szobrokat és kerámiákat. A drága festményeket, könyveket megsemmisítették, széthordták.

A kastély a második világháború után

A második világháború után a kastély állami kézbe került. 1948-ban 300 osztrák gyermek töltötte itt a nyarat. Majd egy éven keresztül görög menekültek gyerekei laktak itt. 1950-től pedig egészen a közelmúltig gyermekvárosként működött.

2008-ban műemléki épületkutatás történt a kastélyban, majd 2011 és 2012 között teljes műemléki helyreállításon esett át.

Széchenyi-kastély, Nagycenk

A nagycenki kastély a hazai klasszicista építészet nagyszerű példája.

A kastély építése

Építése 1750 körül kezdődött Széchenyi Antal megbízásából, aki egy nagyobb rezidenciát kívánt létrehozni a meglévő majorház helyén, amelynek egyes falait fel is használták. Az új épület eredetileg barokk stílusban készült el Franz Anton Pilgram tervei alapján.

A nagycenki birtok Széchenyi Ferenc idejében vált a család központi rezidenciájává. Ferenc a soproni Ringer Józseffel és Hefele Menyhérttel átépíttette a kastélyt, ekkor nyerte el mai, klasszicista homlokzatát.

Széchenyi István idején

Széchenyi István idején újabb bővítés következett, melyet a szintén soproni Hild Ferdinánd tervei alapján valósítottak meg. Az épület két oldalán egy-egy újabb szárnyat emeltek, bevezették a gázvilágítást, valamint fürdőszobát és vízöblítéses WC-t alakítottak ki.

A második világháború pusztításai és az elhagyatottság

A második világháború alatt a bombázások következtében kastély jelentős károkat szenvedett. A bútorok egy része megsemmisült.

A háborút követő két évtizedben az épület és környezete gazdátlanul maradt, ez idő alatt folyamatosan pusztult. A még megmaradt berendezési tárgyak is megsérültek, és elhordták őket.

A renoválás

1969-ben kezdtek figyelmet fordítani a kastélyra és a renoválására. 1973-ban a főépületben megnyitotta kapuit a Széchenyi István Emlékmúzeum.

1988-ra a kastély teljes rekonstrukciója elkészült. A gazdasági szárnyban elhelyezték a híres méntelepet. A kastély 2016 óta nemzeti emlékhely.

Nádasdy-kastély, Nádasdladány

A Nádasdy-kastély a 19. század második felében, Tudor-stílusban épült, és a második világháborúig a Nádasdy család egyik fő rezidenciája volt.

A kastély építése

Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vásárolta meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére Nádasdladányra módosították. Nádasdy Lipót ezt követően itt alakította ki birtokai új központját. A birtokon ekkor egy barokk stílusú kis kúria állt.

A korábbi barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor és Linzbauer István tervei alapján átalakították és kibővítették. A családi legendák szerint a Nádasdyak Angliából származnak, ami talán hozzájárult ahhoz, hogy az új épület romantikus-Tudor stílusú lett.

Az épülethez hozzáadtak egy tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként működő épületrészt is. A kastély a mai formáját kisebb átalakítások (például a télikert lebontása) után nyerte el.

A kastély berendezése

Az épület berendezése korszerűnek számított: bevezették a vízet, a gázvilágítást és a telefont, valamint kiépítették a csatornahálózatot. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban található tőzegkazános, légbefúvásos rendszer biztosította.

Érdekesség, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem a kertben különálló épületben helyezkedett el. Az ételt föld alatti síneken szállították a főépületbe.

A kastélypark

A park, amely eredetileg 60 hektáron terült el, a Schmidegg grófok korába nyúlik vissza. Nádasdy Ferenc a park fejlesztését is irányította, Kálmán János, a család kertészének segítségével.

A korabeli divatnak megfelelően tájképi kertet alakítottak ki, amelyben egy mesterségesen létrehozott, másfél holdnyi tó található, közepén egy fahídon megközelíthető kis szigettel és mesterséges vízeséssel.

A második világháború után

A második világháborút követően a kastélyt kifosztották. 1982-ben került a Honvédelmi Minisztérium tulajdonába. 1982 és 1994 között az épület üresen állt; az alapvető karbantartási munkák hiánya miatt jelentősen leromlott az állapota.

Többször beázott, illetve telenként nem fűtötték fel, ennek eredményeként az ősök csarnokának falburkolatát és a könyvtárat penészgomba támadta meg.

A második világháborút követően a parkot is elhanyagolták. Eredeti növényzetének egy része eltűnt, a tó kiszáradt, míg a kertben található nyári szalon, üvegház és játszóház megsemmisült.

A megmaradt növényzet között több száz éves fákat is találhatunk.

A rehabilitásció

Az épületet 1993-ban nyilvánították kiemelt műemlékké. A kastély rehabilitációja 2009 szeptemberében a homlokzat felújításával indult. A megújult épületet 2021-ben adták át.

Festetics-kastély, Keszthely

Festetics Kristóf a 18. század legnagyobb keszthelyi birtokosától, Pethő Jánostól vásárolta meg a kastély területét 1739-ben.

A kastély építése

A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén indult, és a század folyamán többször is átalakították. 1883 és 1887 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették.

A kastély 101 helyiségből áll. A bejárat előtt gróf Festetics György, a család leghíresebb tagjának szobra áll, aki számára a kultúra támogatása nagy jelentőséggel bírt.

A második világhárú idején

A második világháború során a kastély épülete, bútorainak egy része és könyvtára sértetlenül megmaradt. A könyvtár megóvása részben annak köszönhető, hogy a könyvtári szárnyat az ott tárolt berendezési tárgyakkal együtt elfalazták.

Ebben a videóban még több régi és most képet láthatsz erről a négy csodás magyar kastélyról. És ha tetszett a videó, nyomj egy lájkot, és íratkozz fel a blog YouTube-csatornájára.

Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!