Az előző poszt folytatásaként ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem néhány további elpusztult budapesti épületet, amelyeket már nem látogathatunk meg személyesen. Ezek a gyönyörű épületek vagy a második világháború során semmisültek meg, vagy valamilyen okból lebontották őket.
A Karátsonyi-palota
Ez a romantikus stílusú palota a Krisztina körút 55. szám alatt állt. A Pán József által tervezett rezidencia 1853 és 1856 között épült, és a kor egyik legfényűzőbb magánháza volt.
A Karátsonyi család viszont néhány évtized alatt olyan mértékben eladósodott, hogy az épület hitelezők kezére jutott, és 1938-ban lebontották. Helyére 1951-ben irodaházat emeltek.
Kicsit próbáltam javítani a kép minőségén, hogy jobban érzékelhető legyen, milyen szép is volt a palota lépcsőháza. A korlát gyönyörűen kidolgozott kovácsoltvas. Vajon a lebontáskor hova kerültek a még felhasználható elemek? Bizonyára a hitelezők mindent értékesítettek, amit csak tudtak.
A korban minden palota és kastély elengedhetetlen része volt a könyvtár. Budapest ezen lebontott épületéből sem hiányozhatott:
Ezen a képen is próbáltam kicsit javítani:
Úgy tűnik, a család műkedvelő volt, vagy csupán presztizsből, de gyűjtötte a festményeket és egyéb értektárgyakat. Vajon hova lett mindez?
A palotához park is dukált szökőkúttal és a korban divatos pálmákkal:
És ilyesmi lehetett élőben a park, maga a nyugalom szigete:
Bizonyára bálokat, reprezentatív eseményeket is rendeztek a palota pazarul díszített báltermében:
Ezen a képen pedig ennyit sikerült javítani:
A gobelin szalon. Figyelemreméltó a hatalmas kristály csillár.
És a kissé színezett verzió:
Volt a palotában még színházterem is:
Ganz Ábrahám háza
A Széchenyi utcán állt Ganz Ábrahám hatalmas bérháza. Nem is akárki tervezte a magyar nehézipar megteremtőjének otthonát, mint Ybl Miklós. A megvalósítás 1862 és 1864 között folyt, 2 év alatt felhúzták ezt a hatalmas palotát.
Érdekesség, hogy Ybl volt az első, aki Magyarországon öntöttvasat használt a lépcsőházak kialakításánál, ami itt is megfigyelhető volt. Az épület a második világháború idején, Budapest ostromakor sajnos megsemmisült. Ybl örökségének egy csodás példánya veszett oda.
A kép színezve:
Bár maga az épület nemesen egyszerű, a kapuja gyönyörűen díszített volt. Milyen kár, hogy elpusztult!
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza
Ez a bérház szintén Ybl Miklós alkotása volt. A Múzeum utca, Baross utca és Kálvin tér által körülhatárolt telken helyezkedett el.
Kauser József megbízásából készült a historizáló neoreneszánsz stílusú épület, ahol Ybl Miklós is élt húsz éven át, egészen a haláláig. Ez az épület nem keverendő össze a takarékpénztár székházával.
A második világháború során súlyosan megsérült, később lebontották, a helyén ma irodaház található.
A Kálvin térre néző ablakokból a századfordulón a Danubius-kútra lehetett rálátni, a téren villamosok közlekedtek, és egészen élénk volt a gyalogos forgalom is.
Ugyanaz a kép színesben:
Az Elevátor-ház
Ez a hatalmas területet elfoglaló komplexum közraktárként szolgált, és 1883-ra készült el Ulrich Keresztély tervei alapján. Az 50 méter magas Elevátor-ház színvonala messze felülmúlta a kor elvárásait, mind megjelenésében, mind felszereltségében.
A második világháború során ez az épület is megsérült, majd 1948-ban lebontották. Helyén ma a Nehru part terül el.
Az Elevátor-ház a Duna felől nézve a századforduló környékén:
Ilyen volt a raktárépület közelről 1930-ban. Raktárépület létére nagyon jól nézett ki:
És valahogy így nézhetett ki élőben, színesben:
Íme egy 1940-ben, már a második világháború során készült kép, de még azelőtt, hogy megsérült volna a harcokban:
Az 1940-es kép színesben:
A lenti képen látható, hogy milyen károkat szenvedett el az épület a második világháború során. Laikusként első ránézésre javíthatónak tűnik, de kérdés, mennyire sínylette meg a pusztítást statikailag, illetve tudjuk, hogy az aktuális érdekek miatt sokszor kevésbé sérült épületeket is elbontottak, hogy helyükre újak, az adott rezsimnek szimpatikusabb épületek kerüljenek.
És a háború után fokozatosan minden maradványa eltűnt, míg teljesen el nem bontották. 1955-ben még állt a kéménye:
És ugyanaz a kép színesben:
A Lloyd-palota
Ezt a reprezentatív palotát másik neves tervezőnk, Hild József tervezte a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület megbízásából. A klasszicista épület 1830-tól 1948-ig állt a mai Széchenyi István téren.
1854-ben a Pesti Lloyd Társulat birtokába került az épület, innen származik a palota neve. Több intézménynek is helyet adott: itt nyílt meg Pest első tőzsdéje, valamint itt működött a Lloyd-kávéház, a Pester Lloyd szerkesztősége és nyomdája, a Nemzeti Kaszinó és a Magyar Kereskedelmi Bank.
A második világháború során csupán a tetőzete szenvedett kárt, a falak épek maradtak, így megmenthető lett volna, mégis lebontották. Jelenleg a helyén egy hotel üzemel.
Így nézhetett ki a 19. század második felében színesben:
A második világháború során ilyen sérüléseket szenvedett az épület. Látható, hogy még mindig stabilan állt. Az utcán rengeteg a törmelék.
Ha érdekel, hogyan nézett ki Budapet régen, a 19. században színesben, akkor kattints a lenti videóra. Ha szeretnél még több hasonló bejegyzést vagy videót, oszd meg, nyomj egy lájkot, és iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára.
