Komor Marcell és Jakab Dezső közös irodája több mint két évtizeden keresztül készítette Budapest, Kecskemét, Nagyvárad, Szabadka, Marosvásárhely és Palics ikonikus épületeinek terveit. Most nézzük meg Marosvásárhely két legfontosabb szecessziós épületét, amelyek szintén az ő nevükhöz fűződnek.
A Városháza
Marosvásár fejlődésnek indul
Dr. Bernády György polgármestersége alatt (1902-1912, valamint 1926-1929) Marosvásárhely addig soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. A város hitelképes településsé lépett elő, így számos fejlesztésre tudtak kölcsönt felvenni.
Elsősorban újratérképezték a várost és annak külterületeit: 117 közterületet nyitottak meg, az utcák korszerűsítése is megtörtént. A Maros szabályozásához duzzasztóművet építettek.
Létrejött egy gőzgyár és egy téglagyár, valamint megépült egy modern vágóhíd. Közfürdőt és gyermekmenhelyet nyitottak, továbbá öt elemi iskola és felsőbb iskolák kezdték meg működésüket. Egy új közkönyvtár és egy képtár is a város kulturális életének fejlődését jelzi.
Ezzel párhuzamosan a város lakossága tízezer fővel gyarapodott, így a XX. század elején már 29 000 főt számlált.
A polgármester jó viszonyban állt a tervezőpárossal a szabadkőműves páholynak köszönhetően, és felkérte őket az új városközpontban felépítendő Városháza és Kultúrpalota megtervezésére. Ugyanakkor Marosvásárhely konzervatív köreiben már a városháza gondolata is felháborodást váltott ki, mivel feleslegesnek tartották azt.
Felépül a Városháza
Az új székház tervei 1905-1906 között készültek el, és ugyanebben az évben megkezdődött az építkezés, amely 1908-ra befejeződött. A Városháza belső terében egy zárt udvar található. A díszítéshez használt kerámiák jól harmonizálnak az ablakok sötétzöld kereteivel. Az üvegablakok Róth Miksa alkotásai, akit ebben az időszakban több szecessziós épület üvegműves munkáira is felkértek.
Az emeleten található a polgármesteri hivatal, egy kétszintes karzatos díszterem, a tanácsterem és az esketőterem. A földszinten kaptak helyet a hivatalok, a szuterénben pedig az egyéb helyiségek: a személyzeti lakások, fogda, tűzoltóraktár. A tornyot, mely az épület sarkán helyezkedik el, a tűzoltók is használták megfigyelésre.
Ezen az 1940-ben készült képen a Városháza csúcsán egy sas ül, amelyet ma már nyilvánvalóan nem láthatunk.
A Kultúrpalota
A Kultúrpalota megépítésének háttere
Ferenc József koronázásának 40. évfordulója alkalmából benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely a vidéki városok művelődési házainak létesítését tűzte ki célul. Ennek szellemében indult el a marosvásárhelyi Kultúrpalota felépítésének kezdeményezése. A tervek 1908 és 1911 között készültek el, a megvalósítás pedig a következő két évre tehető.
A zömök, tömbszerű épület négy bejárattal rendelkezik, amelyeket zene, tánc, ének és játék feliratú domborművek díszítenek a homlokzaton.
A széteső homlokzat érzetét egy emeletráépítés kelti. Az építkezés megkezdése után kérelmezték a plusz szintet, mivel úgy vélték, hogy a zeneiskola számára a rendelkezésre álló tér szűkös lesz.
A Kultúrpalota díszei
A főhomlokzaton Kőrösfői-Kriesch Aladár A magyar kultúra apoteózisa című mozaikja látható (Hódolat Hungária előtt). Itt Hungária allegorikus alakját figyelhetjük meg, amint a magyar királyi jelvényekkel ül a trónon, mellette pedig két angyalszárnyú figura áll, melyek közül az egyik Marosvásárhelyt szimbolizálja.
A Tükörterem az első emeleten található, amelyet erdélyi balladák és mítoszok jelenetei díszítenek. A palota csodálatos ólomüveg ablakainak díszüveges munkái szintén Róth Miksa nevéhez fűződnek.
Az egész épületet áthatja a népművészeti téma: a székely mindennapi élet képei, kalotaszegi minták, valamint a magyar őstörténet és mitológia elemei.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!
