Pécs belvárosában tömérdek érdekes épülettel találkozhatunk, melyek gazdag stílusvilágot vonultatnak fel, a romantikától kezdve a szecesszión át egészen a modern stílusokig, nem is beszélve a török építészeti emlékekről.
A Barbakán
A középkorban a pécsi püspökvárat egy védelmi falrendszer övezte. Az ehhez kapcsolódó gótikus kapuerőd, amely az országban egyedülálló műemléknek számít, a városfal északnyugati sarkánál található.
1498-ban Kinizsi Pál javasolta az építését, miközben Pécsen tartózkodott. A körbástya tetején lőrések találhatók, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra. A létesítményhez gyilokjáró, felvonókapu és hátsó híd is tartozott, továbbá vizesárok övezte.
A kaputorony idővel elvesztette védelmi funkcióját, a 19. század második felére a város terjeszkedése miatt már a külváros része lett. 1968-ban került sor a felújítására.




A Vasváry-ház
Ez a ház egy könnyen felismerhető épület, mivel a párkányzatán látható a kerámiából készült Vasváry-ház felirat. A historizáló stílusú épületről legkorábban 1840-ből vannak források, amikor Vasváry György vaskereskedő édesapja megvásárolta a házat.
Jelenlegi külsejét a 19. század második felében nyerte el a kereskedő ízlése alapján. A földszinten rendezték be az üzletet, az emeleten a lakást.
A homlokzatot egyedülálló módon díszítik a gazdag mintázatú Zsolnay kerámiák. A Vasváry-ház felirata felett a család címere látható, amelyet két allegorikus nőalak övez.
Az ablakok alatt oroszlánfejek, míg felettük növényi motívumok találhatók. Két hatalmas, kerámiából készült falikép is megtekinthető a két-két szélső ablak között, eredeti formájukban, amelyeket Sikorski Tádé, a Zsolnay gyár művészeti vezetője tervezett. A baloldali dombormű a Művészet és Ipar, a jobboldali pedig a Kereskedelem és Forgalom címet viseli, e fogalmak motívumait és eszközeit ábrázolva.
A ház 2013 óta látogatható belülről is, a Lantos Ferenc életmű kiállítással egybekötve.





A Pécsi Napló székháza
A Pécsi Napló nyomdájának és szerkesztőségének otthont adó saroképületet Pilch Andor tervezte 1906-ban. Különleges téglafala szecessziós stílusjegyeket mutat. A falakon több felirat is látható, köztük az egyik ablak felett a „PÉCSI NAPLÓ” felirat.
A politikai napilap 1892-ben debütált Pécsen. Figyelemre méltónak találtam az újság „kimerítő és alapos” korabeli hirdetését:
„Előfizetési fölhívás a PÉCSI NAPLÓ-ra.
Megindult Pécs első napilapja, melynek hivatása betölteni azt az űrt, a melyet eddig a haladó kor szellemének megfelelő vállalat hiánya okozott Pécsett.
Haladás!
Ez a mi jelszavunk, ezzel lépünk a nagyközönség elé.
Czélunk tiszta és egyenes politikával élni, mindig a helyeset, jót pártolni, a közügyeket őszinte lelkiismeretességgel szolgálni s a nagy közönségnek mindenről hű képet, gyors, kimeritö és alapos megbízható értesülést nyújtani.
Lapunk a városi és megyei közélet legjelesebb harczosait gyűjtötte táborába, összeköttetésben állunk a legjobb irodalmi erőkkel s mozgósítottuk valamennyi tollforgató ismerősünket, hogy a közügynek, közjónak hasznos szolgálatot tehessünk. Maga a szerkesztőség is úgy van szervezve, hogy mindenkor megállja a helyét.
(…)
Mindent, a mi a nagy közönséget érdekli, gondos figyelemmel kisérünk. Lapunk minden irányban kielégíteni igyekszik a közönséget.” (Forrás: arcanum.hu)



A Littke Pezsgőgyár látogatóközpontja
A dóm közelében, a Szent István téren 1859-ben létrejött a Littke pezsgőgyár, amelynek alapítója Littke Lőrinc volt. Ez volt az első pezsgőgyár a mai Magyarország területén.
Littke Lőrinc eredetileg szabómesteri képzettséggel rendelkezett, de az alkímia iránt is érdeklődött. Kísérletei során Pozsonyban az Esch és Társa pezsgőgyárban szerzett további tapasztalatokat.
Miután visszatért Pécsre, megvásárolta a régi Scitovszky tér 7. szám (jelenleg Széchenyi tér) alatti pincerendszert, amelyet átalakítva megkezdte a pezsgő előállítását.



Lőrinc halála után fiának, Józsefnek sikerült folytatnia az üzletet, majd az ifjabb József, aki további fejlesztéseket végzett, kibővítette a pincerendszert és az üzemet. 1884 nyarán a pince már öt emelet mély volt.
Az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon a gyár saját pavilonnal képviseltette magát, amelyet Ferenc József is meglátogatott, és elnyerte az állami aranyérmet, a kiállítás legmagasabb kitüntetését. Ezt követően megkezdődött a terjeszkedés Európa-szerte, és még Chicagóban is nyitottak raktárt.
A második világháború után a pezsgőgyár állami tulajdonba került, és a pezsgőgyártás megszűnt. 1966-ban indult újra a termelés Pannonvin Pezsgőgyár néven. A kilencvenes évek második felétől a gyár svéd kézben működik, és a 2 km hosszú pincerendszer látogatható.

További bejegyzések Pécs építészetével kapcsolatban:
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!