A sopronbánfalvi Hősi Temetőben, egy csendes és eldugott helyen, az erdő mélyén, meghitt környezetben több mint 3200 katonai és civil háborús áldozat pihen, csupán néhány percnyi sétára a karmelita kolostortól.
A hadifoglyok
A temető nyugalma mögött hatalmas szenvedés húzódik. Az Alom-hegy nyugati lejtőjén két hektáros területen katonák, hadifoglyok és civil háborús áldozatok pihennek. Az elhunytak körülbelül 20 különböző nemzetiséghez tartoznak.
A temető létrejötte
Sopron vármegye gazdag katonai hagyományokkal bír, amely a nyugati határ védelmét szolgálta. A 19. század során körülbelül 3000 katona állomásozott Sopron városában. Az első világháború idején szintén katonavárosként funkcionált.
A térségben állomásozó jelentős számú katona egészségügyi ellátásáról intézkedni kellett. Ennek érdekében 1840-ben a ruszti katonai kórházat átköltöztették az üresen álló sopronbánfalvi karmelita kolostorba. Az elhunytakat a Kolostor-erdő katonai temetőjében helyezték végső nyugalomra (jelenleg két sírkő jelzi ennek a helyét).
Később szükség merült fel egy új temetkezési helyre, amelyet a jelentkezést követően néhány éven belül meg is kaptak, így 1878-ban megnyitották a jelenlegi temetőt. Az első elhunyt Schülze Lajos Husaren Rittermeister volt (1826-1878). Az első világháború előtt összesen 223 személyt temettek ide.
Az első világháború idején
A temetőt 1917 óta Hősi Temetőként ismerik. A világháború alatt a hadifoglyok végezték a temetést, összesen 1874 elhunytat helyeztek végső nyugalomra, köztük magyar, osztrák, orosz, szlavón, cseh, bosnyák, horvát, román, szerb és olasz nemzetiségűeket. A halál legfőbb oka különböző fertőző betegségek voltak, mint a tífusz, tüdővész, kolera vagy agyhártyagyulladás, valamint lövési sérülések.
1917-re elkészült az első világháborús emlékmű, amelyhez a követ Szentmargitbányából szállították.
A két világháború között
1923-tól kezdve temetőőr felügyelte a területet. 1934-ben, amikor a magyar kormány Mussolinihez került közel, 43 olasz katonát exhumáltak és hazaszállítottak. A két világháború között csak saját kérésre történtek itt temetések.
A második világháború alatt
1943-ban bővítésre került sor, amire sajnos nemsokára nagy szükség is lett, mivel a háború utolsó évében ideértek a harcok. Légitámadások, bombázások, utcai összecsapások katonai áldozatai kerültek ide. Helyi civileket nem, kizárólag menekült civileket temettek el itt.
A bombatámadások áldozatait vagy közös tömegsírba vagy egyénenként temették el, ma már nem mindegyik támadás emléktáblája található meg. Ebből az időszakból 941 főt temettek ide.
A szocialista éra
A második világháborút követően hosszú csend állt be a temető történetében. A rendszer nem beszélt a létezéséről, és éppen emiatt előnyös is volt, hogy ilyen elrejtett helyen helyezkedik el.
Két évtized alatt a természet újból birtokba vette a területet, a sírokat benőtték a növények. Csak a hetvenes években indították el a rendbetételi munkálatokat Limberger Gyula irányításával. Főként társadalmi munkával jelentős előrelépést értek el a helyreállítás terén.
A rendszerváltás után
A Várkerületen található szovjet emlékművet a temetőőr háza mögé helyezték. Mellette 2001-ben újra eltemették a régi Szent Mihály temetőből áthelyezett 84 szovjet katona hamvait, mivel jelenlétük zavaró volt a templomkerti stációk mellett.
A kilencvenes években szintén a Szent Mihály temetőből hozták át 17 német katona maradványait. 2007-ben állították fel az orosz hadifogoly emlékművet, amely a hadifogoly parcellák közelében található.
Kiemelkedik az első magyar vadászpilóta, Molnár László sírja, aki egy légicsatában vesztette életét 1944. augusztus 7-én. A sírkőbe beépítették gépének sérült légcsavarját, mely nemcsak elgörbült, hanem lövedék okozta lyuk is található rajta.
Amikor gépe egy Mustángtól találatot kapott, sikerült katapultálnia, de az ejtőernyőn tehetetlenül függő pilótát agyonlőtték a Mustang gépfegyverei. A gépet szinte azonnal, a testet jóval később találták meg.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is ott vagyunk!
Tudtad, hogy Sopron a római korban is lakott volt és akkor a várost Scarbantiának hívták? A város mai napig őrzi ennek a korszaknak a maradványait.
GYIK
Mi történt a temetővel a rendszerváltás után, és kiknek a maradványait helyezték ide újra?
A rendszerváltás után a temetőben elhelyezték a háborúkban elpusztult szovjet és német katonák maradványait, és külön emlékműveket állítottak, például Molnár László pilóta sírját, aki a második világháborúban vesztette életét.
Hogyan jött létre a sopronbánfalvi Hősi Temető?
A temető az 1878-ban a katonák és civil áldozatok végső nyugalomra helyezése céljából létesült, az első világháború előtt összesen 223 személyt temettek ide.
Mit érdemes tudni a temetőben nyugvó hadifoglyokról és katonákról?
A temetőben több mint 3200 katona, hadifogoly és civil háborús áldozat nyugszik, akik különböző nemzetekhez tartoznak, és a legtöbbjük háborús sérülések és fertőző betegségek miatt vesztette életét.
