Varsó zsidó népessége Hitler hatalomra jutásának idejére megközelítőleg 350 000 főt tett ki, és folyamatosan emelkedett. A világon egyedül New Yorkban élt ennél nagyobb zsidó közösség. De a háború évei alatt az ellenségeik szinte teljesen eltüntették őket a térképről: a varsói gettóban vagy a treblinkai gázkamrákban a létszámuk 90 százalékát megsemmisítve. A náci birodalom 800 gettója közül a varsói volt a legnagyobb és a legkíméletlenebb.
- Varsó a második világháború előtt
- A náci megszállás
- Élet a gettóban
- A varsói gettó felszámolása
- A varsói gettófelkelés
- GYIK
- Mennyi varsói zsidó élte túl a háborút, és mekkora a mai zsidó közösség Varsóban?
- Mi történt a varsói gettófelkelés során, és milyen eredményei voltak?
- Mikor és hogyan történt a varsói gettó felszámolása?
- Hogyan alakították ki a varsói gettót, és milyen körülmények között éltek ott az emberek?
- Mekkora volt a varsói zsidó közösség a második világháború előtt és mit jelzett ez?
Varsó a második világháború előtt
Habár az antiszemitizmus már a XX. század elején is jelen volt, Lengyelország viszonylag biztonságos helynek bizonyult a zsidók számára, és sokan menekültek oda az őket üldöző náci párti rezsimek elől. A két világháború közötti időszakban a zsidó közösség jelentős mértékben hozzájárult Lengyelország kulturális, szociális és politikai életének fejlődéséhez.
A náci megszállás
Lengyelország náci megszállása végérvényesen meghatározta a zsidók sorsát. A varsói közösséget 1940-re egy viszonylag kicsi területre zsúfolták össze. A Judenrat, a zsidók helyzetével foglalkozó tanács, 1940. március 27-én elrendelte a kijelölt terület fallal való körbekerítését.
Néhány megmaradt részlet az egykori gettó falából a mai napig látható. Például az ul. Zlota 62. számú társasház udvarába bárki szabadon beléphet este 10 óráig, és táblák jelzik az utat az emlékhelyhez. Néhány évvel ezelőtt, amikor Varsóban jártam, meglátogattam a helyszínt: két kisebb szakasz maradt fenn a falból.
A zsidók 1940. október 15-ig kaptak időt a gettóba való beköltözésre. Az, aki visszautasította a költözést, halálbüntetéssel sújtották.
Élet a gettóban
A gettó 18 kilométer hosszan terült el a városban, és Varsó 1800 utcájából 73-at érintett. Két részre osztották, a „kis” és „nagy” gettóra.
A körülmények már a kezdetektől fogva rendkívül rosszak voltak. A náci dokumentumok szerint a varsói német kisebbség napi 2613 kalóriányi élelmet kapott fejenként, míg a zsidóknak, akiket alsóbbrendűnek tartottak, csupán 184 kalórián kellett tengődniük (összehasonlításképpen: az egészség megőrzéséhez napi 1200 kalóriánál kevesebb energia bevitele semmiképpen sem ajánlott).
Mindezekből adódóan elkerülhetetlen volt a fekete piac megjelenése,, de még így is rengetegen haltak éhen, holttesteik pedig temetetlenül hevertek az utcán. 1941-re több mint százezren lettek az éhhalál áldozatai.
A gettó nagyságát tükrözi, hogy „fénykorában” 380 000 ember élt ott (összehasonlításképpen Debrecen lakossága a 2024-es adatok alapján 201 704 fő volt), és egy szobában átlag 8 ember kapott helyet.
A kedvezőtlen körülmények ellenére figyelemre méltó közösségi élet zajlott. Emanuel Ringelblum, akit a nácik 1944-ben meggyilkoltak, beszámol a mindennapokról. Részletezi, hogyan támogatták egymást a lakók, koncerteket és kabarékat szerveztek, valamint körülbelül 50 illegális újság is működött.
A varsói gettó felszámolása
1942-ben a Wansee-konferencián kidolgozták a végső megoldást a zsidókérdés elrendezésére és júliusban meg is kezdődtek a deportálások.
Néhány hét leforgása alatt 265 000 zsidót vezényeltek az Umschlagplatz-ra, ahol a szerencsétleneket felterelték a haláltáborokba szállító marhavagonokba és indultak Treblinkába.
Egy évvel később újabb akciót szerveztek a gettó népességének csökkentésére, majd 1943 áprilisában megkezdték a gettó teljes felszámolását.
A varsói gettófelkelés
A lengyelek azonban nem maradtak tétlenek a második világháború eseményei alatt, és április 19-én megkezdődött a varsói gettófelkelés. Az ellenállásban csupán néhány százan vettek részt, akik hatalmas túlerővel és sokkal jobban felszerelt fegyverzettel néztek szembe, így természetesen esélyük sem volt. Májusra a nácik elfojtották a felkelést, és a gettó fennmaradó részét is felszámolták, a lakókat pedig deportálták.
A Stroop jelentés részletesen beszámol gettó felszámolásáról és a felkelés leveréséről. Jürgen Stroop, a felszámolásért felelős parancsnok felégette és egyesével felrobbantotta a gettó épületeit. Parancsba adta, hogy akit találnak, vagy helyben végezzék ki, vagy küldjék haláltáborba. A háború után 1952-ben az emberiesség ellen elkövetett bűneiért kivégezték.
Becslések szerint csupán 15 000 varsói zsidó élte túl a háborút. Napjainkban a lengyel főváros zsidó lakossága csupán 2000 főt számlál.
A második világháború során nemcsak Varsó népe szenvedett, hanem Budapest is. Ismerd meg Budapest ostromának történetét színezett, korabeli képek alapján.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten és TikTokon is ott vagyunk!
GYIK
Mennyi varsói zsidó élte túl a háborút, és mekkora a mai zsidó közösség Varsóban?
Csak körülbelül 15 000 varsói zsidó élte túl a háborút, a mai varsói zsidó közösség pedig kb. 2000 főt számlál. A holokauszt tragédiája jelentősen csökkentette a zsidó népességet a városban, de emlékük és kultúrájuk tovább él az emlékhelyeken és közösségekben.
Mi történt a varsói gettófelkelés során, és milyen eredményei voltak?
A varsói gettófelkelés 1943 áprilisában kezdődött, amikor néhány száz zsidó lázadt a náci uralom ellen. A náci erők sokkal felszereltebbek és túlerőben voltak, és a felkelést levertek, majd a gettó végleg felszámolásra került. A felszámolást Jürgen Stroop parancsnok hajtotta végre, aki felégette a gettó épületeit.
Mikor és hogyan történt a varsói gettó felszámolása?
A varsói gettó kitelepítése 1942-ben kezdődött meg a végső megoldás részeként, amikor deportálták a lakókat az Umschlagplatz-ra, majd végleges felszámolásuk 1943 áprilisában történt. A náci tisztek teljesen felszámolták a gettót, a házakokat felégették vagy felrobbantották, és a lakosságot haláltáborokba deportálták.
Hogyan alakították ki a varsói gettót, és milyen körülmények között éltek ott az emberek?
A varsói gettót 1940-ben hozták létre egy kijelölt varsói területen, amelyet fallal kerítettek körül, és ez alatt az idő alatt az élet a gettóban rendkívül rossz körülmények között zajlott. Az emberek túlzsúfolt szobákban, napi 184 kalóriával tengődtek, holttesteik az utcákon hevertek, és az életfeltételek szörnyűek voltak, de mégis élénk közösségi élet zajlott, támogatva egymást.
Mekkora volt a varsói zsidó közösség a második világháború előtt és mit jelzett ez?
A második világháború előtt Varsó zsidó népessége körülbelül 350 000 főt számlált, és folyamatosan nőtt, ez volt a világon a legnagyobb zsidó közösség a New York-i után. Ez azt jelentette, hogy a város fontos kulturális és társadalmi központ volt a zsidó közösség számára, egészen a tragikus háborús évekig.
