Az ország nagyszabású rendezvényekkel ünnepelte a honfoglalás ezredik évfordulóját, melyek közül különösen kiemelkedett a városligeti Milleniumi Kiállítás, avagy Ezredéves Országos Kiállítás.
A Milleniumi Kiállítás ideje és méretei
Az esemény a Magyarország múltját, jelenét és a jövő fejlődésébe vetett hitet népszerűsítette. Több mint 240 pavilon mutatta be az ország mezőgazdasági és ipari eredményeit, valamint kulturális örökségét 52 000 m²-en. Ez a festői kert fél éven át, 1896. május 2-től november 3-ig fogadta a 5 823 636 látogatót.
Bár a kiállítás már a múlté, nem tűnt el nyomtalanul, hiszen az erre az alkalomra készült épületek kis része még egy ideig megmaradt. A pavilonok általában nem tartós anyagból készültek, és csupán átmeneti időszakra szánták őket.
A korabeli fényképek és metszetek valamelyest segítenek visszaidézni a kiállítás hangulatát. A Fortepanon több száz fotó található az eseményről, valamint a kapcsolódó programokról, a bejegyzésben szereplő képek is onnan származnak (egy kivételével).
A Milleniumot kísérő események
A Millennium ünnepe ideiglenesen elfeledtette a 19. század végén tapasztalható gazdasági és társadalmi feszültségeket.
Az esemény mellett Budapestben számos jelentős építkezés valósult meg: megépült az Iparművészeti Múzeum (Lechner Ödön – Pártos Gyula), a földalatti vasút, a Ferenc József híd (Feketeházy János), amely ma Szabadság híd néven ismert.
Kiépítették a rakpartot, elkészült a Nagykörút, a Magyar Királyi Kúria (Hauszmann Alajos), amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont, a Vígszínház (Fellner és Helmer), valamint az Országház 96 méteres kupolacsarnoka, amely a honfoglalás évére utal, továbbá számos emlékmű és szobor is létrejött.
A kiállítás megnyitója
A kiállítás megnyitóját május 2-án tartották, ahol jelen volt Ferenc József és Sisi, valamint számos más tagja a királyi családnak és az udvarnak.
A tematika
Kizárólag Magyarország területén előállított termékek kerülhettek a Milleniumi kiállításon bemutatásra. A téma alapvetően három kategóriára oszlott: a múlt, a jelen és a jövő bemutatása. Számos kiállító élőben is megmutatta, hogyan készülnek a termékeik. A látogatók sok mindent ki is próbálhattak, és természetesen vásárlásra is volt lehetőség.
A Vajdahunyad vára
A kiállítás történelmi része magában foglalta a Széchenyi-szigeten az Alpár Ignác – aki egyébként a kiállítás rendezőinek oszlopos tagja volt – által tervezett Vajdahunyad várat.
Az épület akkoriban még főként fából és gipszből készült. Olyan nagy népszerűségnek örvendett az épületegyüttes, hogy 1904 és 1908 között tartós anyagokból újjáépítették.
Az Iparcsarnok
Az Iparcsarnok adott otthont a Jelenkori kiállításnak, ahol a gazdasági fejlődés példáit lehetett megismerni. Ezt az épületet már néhány évvel korábban, az 1895-ös Országos Általános Kiállításra építették.
Az esti élet központja
Az Iparcsarnok, a korzó, a világító szökőkút volt az esti élet középpontja. Az emberek kíváncsiak voltak a színes fényekben tündöklő szökőkútra, miközben a korzón található zenepavilonból hallható muzsikára szórakoztak. A kínálatban volt sör, bor, pezsgő, kávézók, valamint különféle árut kínáló pavilonok.
A főkapuk
A kiállításra öt főkapun lehetett belépni. Az első, 60 méter hosszú kaput Frommer Lajos budapesti építész tervezte, míg a kivitelezést Neuschloss Ödön és Marcell cége végezte. Ez a mai Hősök terén helyezkedett el, a Millenniumi emlékmű helyén.
A második, Király utcai főbejáratot Kolbenhayer Viktor tervezte, a kivitelező pedig a Gregersen és fiai nevű cég volt. Ez a kapu 25 méter hosszú és 28 méter magas volt.
A harmadik kapu a Székelykapu volt, amely az akkori István utcán helyezkedett el.
A Néprajzi Falu
Létrehoztak egy Néprajzi Falut, amely Magyarország első skanzene lett. Itt a különböző régiók házait lehetett megismerni.
A népi hagyományokat és ünnepeket felvonulások, lakodalmak, valamint játékok keretében mutatták be. Található volt itt csárda, templom, községháza, iskola és tűzoltóállomás is.
A kiállítás egyéb pavilonjai
Az Ősfoglalkozások pavilonban, amelyet Hermann Ottó tervezett, néprajzi kiállításokat rendeztek be.
Budapest fővárosnak is volt egy külön pavilonja, ahol bemutatták a város fejlődését, a népesség változásait, valamint Benczúr Gyula Budavár visszafoglalása című festményét.
A királyi család néhány tagja szintén rendelkezett pavilonnal, például József főherceg pavilonjában a negyven éves pálmáját állították ki. Frigyes főherceg pavilonja pedig a mai napig fennmaradt, többszöri áthelyezés után Székesfehérváron található, de jelenleg funkció nélkül.
Kuriózumnak számított a Telefonhírmondó pavilonja, amely a jövőt bemutató főcsoporthoz tartozott. Itt a falakon elhelyezett fülhallgatókon keresztül a látogatók belehallgathattak például Jókai Mór Szegény gazdagok című regényének felolvasásába, valamint korabeli színészek és énekesek hangját, előadását is meghallgathatták.
A Közlekedési Csarnok, amelyet Pfaff Ferenc tervezett, több mint egy évszázadon át állt fenn (a második világháborús bombatámadás következtében már kupola nélkül), 2016-17-ben bontották le. Ez volt a Közlekedési Múzeum épülete, amely 2015-ben megszűnt.
A MÁV csarnoka pedig különféle vonatoknak, szerelvényeknek és alkatrészeknek adott otthont.
Az Igazságügyi pavilonban bemutatták Werbőczi Hármaskönyvét, 1246-ból és 1280-ból származó ítéletleveleket, boszorkányperek és bigámiaperek dokumentumait, valamint egyéb iratokat.
A történelmi csoportban megtekinthetőek voltak a krasznahorkai várból származó Andrássy kincsek is. A kiállításon olyan értékek is szerepeltek, mint Szent István palástja, az Aranybulla, a Halotti beszéd, Mátyás király öltözékei, Nagy Lajos király misekönyve, és még sok más.
Közlekedés a kiállítás területén
A kiállítás hatalmas területén megoldották a közlekedést is, saját villamosvasutat üzemeltek, amely a negyedik kaputól az első kapuig közlekedett. A mozdonyt a Ganz gyár, míg a kocsikat a Roessemann és Kühnemann cég biztosította.
Az Ős-Budavára
Kialakítottak egy keleties hangulatú szórakoztató komplexumot is, amely több mint egy évtizeddel a kiállítás után is működött. Ez volt az Ős-Budavára, amelynek épületei fából és gipszből készültek, és a török korabeli Buda atmoszféráját idézték.
A keleti érzést fokozta a bazársorok, mecsetek, fakírok, óriások, törpék, mutatványosok és török alkalmazottak jelenléte.
Az Ős-Budavárat 1910-ben lebontották, területe visszakerült az Állatkerthez, míg egy része a Vidámparkhoz került.
A szenzációs léghajó
Szenzációnak számított Godard kapitány léghajója, amelyre 500 méter magasságig 1 krajcárért lehetett felszállni.
Egy augusztusi napon azonban a viharos szél szétszakította a léghajót, így Godard kapitány kiállításbeli pályafutása nem tartott ki a rendezvény végéig.
Ebben a YouTube videóban még több korabeli képet nézhetsz meg a Milleniumi Kiállításról azok színezett változatával együtt. Ha tetszett a videó, iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!
Miért volt különleges a Vajdahunyad vára, amit a kiállításra építettek?
A Vajdahunyad várat Alpár Ignác tervezte, eredetileg még fából és gipszből készült, majd tartós anyagból újjáépítették.
Mekkora területen és meddig tartott a kiállítás?
A kiállítás 52 000 m²-en mutatta be az ország eredményeit, és több mint fél éven át, 1896. május 2-től november 3-ig tartott.
Mi volt a Milleniumi Kiállítás fő célja?
A rendezvényt azzal a céllal rendezték, hogy népszerűsítse Magyarország múltját, jelenét és a jövő fejlődési lehetőségeit.
