A parádsasvári birtok 1846-ban került a Károlyi család tulajdonába. Ezt megelőzően több jelentős arisztokrata família, mint a Rákóczi, az Orczy és a Grassalkovich családok is birtokolták a területet. A Károlyi-kastély a névadó Károlyi Gyula megbízásából 1876 és 1882 között épült. Ekkor alakították át Ybl Miklós tervei alapján az ott már meglévő oszlopsoros, klasszicista fürdőházat, mely 1827-ből származott.
A terület gyógyvizeit a 18. század második felében fedezték fel, és Parádsasváron már működött is a csevicefürdő, amelynek helyén készült el a pompás Károlyi-kastély.
Az épület a füzérradványi kastélyhoz hasonlóan neoreneszánsz stíluselemeket hordoz. Homlokzatának jellegzetessége a francia késő gótika, illeve a korai reneszánsz „tégla és kő” megoldása („brique et pierre”), amelyben a vörös falakat sárga elemek díszítik. A parádsasvári kastély bal sarkát Ybl Miklós sátortetős toronnyal ékesítette.
Érdekességek a parádsasvári kastélyról
Parádsasvár éke eredetileg vadászkastélynak készült, és Károlyi Gyula megözvegyült édesanyjának, gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolinának szánta ajándékba.
Károlyi György unokája, a későbbi miniszterelnök Károlyi Mihály nem kedvelte a vidéki életet, míg felesége, Andrássy Katinka annál inkább. Érdekes részlet a kastély történetéhez, hogy akkoriban az épület a „Duzzogó” nevet kapta, mivel amikor Katinka összeveszett a férjével, ide vonult el sértettségében.
A Károlyi-kastély újjáéledése
A két világháborút követően a kastély üresen maradt. A szocializmus időszakában úttörőtáborok helyszínéül szolgált, de a megfelelő karbantartás hiánya miatt az állapota sajnos fokozatosan romlott.
A rendszerváltást követően a parádsasvári kastély magántulajdonba került, és egy kétéves felújítást követően 1998-ban kastélyszállóként nyitotta meg kapuit, amely azóta is működik.
