Nagycenk, amely Széchenyi falujaként is ismert, 1711-től a neves család örökös birtoka volt egészen 1945-ig. A település mai arculatát nagymértékben meghatározza a család helyi tevékenysége: többek között a Széchenyieknek köszönhetjük az országosan is jelentős klasszicista kastélyt, hozzájárultak Ybl remekművének, a plébániatemplomnak az elkészültéhez, és a település temetőjében található a család mauzóleuma is, ahol Szécheny István, a „legnagyobb magyar” is nyugszik.
A nagycenki kastély építése
Kiemelkedő építészeti emlékünk a nagycenki Széchenyi-kastély, mely a hazai klasszicista építészet nagyszerű példája. Építése 1750 körül kezdődött Széchenyi Antal megbízásából, aki egy nagyobb rezidenciát kívánt létrehozni a meglévő emeletes majorház helyén. Ennek a már meglévő épületnek az egyes falait részben fel is használták. Az új épület eredetileg barokk stílusban készült el Franz Anton Pilgram tervei alapján.
A nagycenki kastély bejáratának kovácsoltvas kapuja mellett két őrház található, míg a bejárat és az épület között szimmetrikus, barokk franciakert lett kialakítva. A kert egyik legjelentősebb eleme a körülbelül 3 km hosszú hársfasor, amelyet Barkóczy Zsuzsanna ültetett, és a településen áthaladó főút másik oldalán található.
A kastély belső terei
A kastély emeletén egy díszterem és egy lépcsőház található. A kápolna a keleti szárnyban helyezkedik el, míg a nyugati szárnyban egy színházterem kapott helyet.
A középrizaliton a mai napig látható a Széchenyi család címere.
Nagycenk a Széchenyi család központi rezidenciája lesz
Széchenyi Antal utódának, Széchenyi Ferencnek az idejében vált a nagycenki birtok a család központi rezidenciájává. Ferenc a soproni Ringer Józseffel és Hefele Menyhérttel átépíttette a kastélyt, melynek során elnyerte mai, klasszicista homlokzatát. Az épület kapott egy erkélyt és egy domborművet is, a melléképületekre pedig egy emeletet húztak.
Széchenyi István idejében
A 19. század első felében, Széchenyi István idején, újabb bővítés következett, melyet a szintén soproni Hild Ferdinánd tervei alapján valósítottak meg. Az épület két oldalán egy-egy újabb szárnyat emeltek, bevezették a gázvilágítást, valamint fürdőszobát és vízöblítéses WC-t alakítottak ki.
Akkoriban a Vörös-kastély és a virágház a személyzet és a vendégek szálláshelyeként szolgált, ma pedig hotel működik bennük.
Széchenyi István halála után fia, Béla vette át a családfői szerepet, aki feleségével, Erdődy Hannával inkább a kertre fordított több figyelmet, így számos növénykülönlegességet telepítettek a kastély köré.
A második világháború után
A második világháború alatt a bombázások következtében ez a kastély is jelentős károkat szenvedett. A bútorok egy része megsemmisült.
1945-től kezdve a Széchenyi család elvesztette a tulajdonjogát. A háborút követő két évtizedben az épület és környezete gazdátlanul maradt, ez idő alatt folyamatosan pusztult, a megmaradt berendezési tárgyak is megsérültek, és elhordták őket.
1969-ben kezdtek figyelmet fordítani a kastélyra és renoválására. 1973-ban a főépületben megnyitotta kapuit a Széchenyi István Emlékmúzeum, mely a neves államférfinak és családjának adózik tisztelettel.
1988-ra a kastély teljes rekonstrukciója elkészült. A gazdasági szárnyban elhelyezték a híres méntelepet. A kastély 2016 óta nemzeti emlékhely.
Ha Nagycenken jártok, ne hagyjátok ki az autóval midössze 15 percre lévő fertődi Esterházy-kastélyt és az 5 percre lévő fertőbozi Gloriette kilátót sem, amit szintén a Széchenyiek építettek. Sopron pedig szintén 15 percre van Nagycenktől, oda mindenképp érdemes ellátogatni.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!
