A kastély építésének előzménye
A 18. század elején Palota és vonzáskörzete a Zichy család birtokában volt. Egy konfliktus következtében azonban a család két részre szakadt. Az egyik ága, az „alsó uraság”, megtartotta a főtéren található kéttornyú várkastélyt, a Thury-várat. Ezzel szemben a család másik ága, a „felső uraság”, új kastélyt emelt magának a vár nyugati oldalán lévő dombon, azaz a Kastélydombon.
A barokk stílusú, felsőuradalmi kastély építése Erdődy Terézia, gróf Zichy II. Imre felesége nevéhez kapcsolódik. Az épület pincéjében fellelt alapkő felirata jelzi, hogy az építkezés 1721-ben indult, míg a kastélyban elhelyezett emléktábla szerint 1725-re készült el.
A barokk kastély 1860-ban leégett. A tűz a mellette lévő római katolikus templom felújítása során keletkezett, amikor a fazsindellyel borított tető lángra kapott, és a szél a lángokat a dombon álló kastély felé fújta.
Az újjáépítésre gróf Waldstein János adott megbízatást, aki felesége, gróf Zichy Terézia révén lett a kastély birtokosa. A munkálatokat, melyek során az épületet jelentősen modernizálták, Ybl Miklós vezette. A kastély jelenlegi formája lényegében Ybl alkotása, aki teljes mértékben elszakadt az eredeti kastély barokk stílusától, és romantikus stílusú épületet tervezett.
Ybl Miklós tervének jellegzetességei
Ybl megőrizte az eredeti téglalap alakú alaprajzot, amelyhez egy cselédszárny is kapcsolódikó. Ugyanakkor egy új, hangsúlyos elemmel bővítette az épületet: egy ellipszis alakú, magas könyvtárszobát tervezett a kastély közepére, egy ablaksorral kiegészítve, ezzel mintegy megkoronázva a kastélyt. A bejárat felett helyezték el a Waldstein-Zichy címert.
A szerényen díszített homlokzat egyik jellegzetes eleme a főhomlokzat enyhe kiugrása, amely a földszinten kváderezett vakolatot kapott. A felső szinten nagyméretű, lekerekített sarkú ablakokat alakítottak ki, míg a többi ablak egyenes záródású maradt. A lekerekített ablakok között korinthoszi fejezetes lizénák figyelhetők meg, továbbá a bejárat felett egy konzolokon álló, kovácsoltvas korláttal ellátott erkély található.
Waldstein gróf halála után
Waldstein gróf 1876-ban meghalt. A kastélyt és a birtokot unokaöccse, gróf Sztáray Antal örökölte, azzal a feltétellel, hogy ha ő is örökös nélkül hal meg, akkor az visszaszáll a Zichy-családra. Sztáray nevéhez fűződik a bányászat elindítása Várpalotán.
Sztáray gróf 1893-ban bekövetkezett halála után a birtoknak vissza kellett volna szállnia a Zichyekre, azonban a végrendeletet gróf Apponyi Gyuláné (született Sztáray Zsófia) megtámadta. Így egy hosszadalmas és országos érdeklődést kiváltó örökösödési per vette kezdetét a Sztárayak, az Apponyiak és a Zichyek között.
A per eredményeként 1899-ben Zichy Vladimír és Miklós örökölték a kastélyt és a birtokot, majd alig két év elteltével eladják Witzleben-Altdöbern porosz grófnak, aki jelentős ipari fejlesztésekbe kezd Várpalotán. A gróf 1911-ben a birtokot egy román testvérpárnak értékesítette, akik 1913-ban továbbadták a Magyar Királyi Honvéd Kincstárnak.
A kastély 20. századi története
Az épület a két világháború közötti időszakban tiszti kaszinóként és parancsnoki épületként funkcionált. 1942-ben pedig megépült a szecessziós stílusú Tiszti Kaszinó a kastély mellett, mely ma a Várpalotai Helyőrségi Klub.
A második világháborúban a kastély sajnos súlyos sérüléseket szenvedett el. A háború után a kommunista párt központja volt. Viszonylag hamar, 1954-ben a Honvédelmi Minisztérium Ybl tervei alapján renováltatta. Szomorű események helyszíne lett a kastély az 1950-es években. 1957 márciusában a karhatalmi erők emberek tömegét hurcolták ide, hogy megverjék őket.
A Zichy kastély hasznosítása
Csupán az 1970-es évek közepe táján merült fel az épület hasznosítása. 1977-ben az Európában is egyedülálló Tüzérségi Fegyvernemi Múzeum nyílt meg az épületben, melyet 1984-től kezdve Gábor Áron neve vémjelzett.
A rendszerváltást követően a Tüzér Kiképző Központot megszüntették, és a múzeumot bezárták. Ezt követően a kastély évekig üresen állt.
1993-94-ben részlegesen restaurálták az épületet. Ezt követően 2014-ben a Trianon Múzeum Alapítvány a kastély teljes tetőtéri és külső homlokzati felújítását valósította meg. 2004-ben pedig megnyitotta kapuit a Trianon Múzeum, amely páratlan gyűjteményével egyedülálló a világon.
Ybl Miklós további kastélyairól, épületeiről itt olvashatsz:
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!
