A régi Erzsébet híd a múltban is, és ma is meghatározó eleme Budapest képének. Az eredeti híd sokak számára kedves és a régi békeidőket idézi, viszont az újjáépített híd már sokkal alkalmasabb a megnövekedett fővárosi forgalom fogadására.
Miért volt szükség az Erzsébet híd megépítésére?
A forgalom folyamatos növekedése miatt a Lánchíd megépítése után bő egy évtizeddel újabb Duna-hidak iránti igény merült fel a fővárosban. 1872 és 1876 között elkészült a Margit híd, de hamarosan ez is elégtelennek bizonyult a virágzó Budapest számára.
Majd 1896-ra elkészült a Ferenc József híd (ma Szabadság híd), de még mindig szükség volt arra, hogy egy újabb híd kösse össze a két városrészt. Az Erzsébet híd átadására, amelynek névadója az elhunyt Sisi császárné volt, egészen 1903-ig kellett várni.
A régi Erzsébet híd építése
Az Erzsébet hídra kiírt pályázat eredménye heves vitákat váltott ki. Julius Kübler aranyérmes terve kábelhidat javasolt. A híd megépítéséhez mindenképpen magyar ipari szereplőket akartak bevonni.
Azonban Magyarországon még nem állt rendelkezésre megfelelő minőségű acélkábel. Ezért egy másik megoldás mellett döntöttek, a lánchíd mellet, melyre végül a Czekelius Aurél vezette mérnökcsoport kapta meg a megbízást.
Az építkezés 1898-ban kezdődött, mely jelentős városrendezéssel is járt. Ennek következtében például el kellett bontani a régi pesti városházát. A Belvárosi templom is majdnem az építkezés áldozatul esett, de a közfelháborodásnak köszönhetően a tervek kis mértékű módosításával meg tudták menteni.
Az Erzsébet híd pilléreinek alapozása során a jobb parton melegvízforrásra leltek, amely akadályozta a projekt előrehaladását. Ezt a problémát azonban sikerült megoldani úgy, hogy a forrás végül nem veszélyeztette a híd szerkezetének biztonságát.
1900-ra már felállították a szerelőállványokat a Duna medrében, úgy elhelyezve őket, hogy a hajózást a lehető legkevésbé akadályozzák.
A négy állványt 50 méteres vashidakkal ívelték át, amelyeket az építkezés befejezése után más közúti hidaknál újra hasznosítottak. Később a mérnökök észleltek némi elmozdulást, de ez idővel megszűnt, így az építés biztonságosan folytatódhatott.
A terheléspróba annyira sikeresen ment végbe, hogy még a vártnál is kisebb elhajlásokat tapasztaltak.
A Vasárnapi Ujság megnevezi az Erzsébet híd építőit: „a kereskedelemügyi minisztérium Dunahid-építési tanácsa”, név szerint Czekelius Aurél, Szántó Albert, Nagy Virgil, Gruber, Beke, Pischinger, Viczmándy és Gállik főmérnökök. Az elemek gyártásában a MÁV gyára, Gross E. és Fischer Henrik cége, a Schlick-féle gépgyár, Zsigmond Béla és Árkay Sándor vettek részt.
Az Erzsébet híd a magyar mérnöki teljesítmény és ipar kiemelkedő példája volt, amely a maga idejében nemzetközi elismerésnek örvendett. Közel huszonöt évig világrekorder volt, egészen 1926-ig: a legnagyobb egynyílású hídként a Dunát 290 méteres középnyílással, mederpillér nélkül ívelte át! Ez a teljesítmény, valamint a karbonacél kifejlesztése jelentős szenzációnak számított.
A Vasárnapi Ujság beszámol a híd egyéb kiválóságairól is:
„Az összes lánczhidak és függő hidak között, az új hid nemcsak a legnagyobb egynyílású hid, hanem a legjobban merevített hid is, úgy, hogy sem függélyes, sem vizszintes irányban kilengései nem lehetnek. A függélyes kilengéseket meggátolják az úgynevezett merevítő tartók, a melyek közvetítésével a pályaszerkezet a lánczokra fel van függesztve. A vizszintes kilengéseket pedig meggátolja a hidpálya alatt elrendezett úgynevezett szélrácsozat, mely az egyik hidfőtől a másik hidfőig fut végig és a hidfőkben kiképezett fülkékben a falazatokhoz támaszkodik.„
A fakockákkal borított úttest, más néven „kocsiút”, 11 méter széles volt, míg a két oldalon elhelyezkedő gyalogosforgalom számára kialakított járda 3,5-3,5 méter szélességű volt. Az úttest közepén villamospálya haladt, azonban a villamosközlekedés csak később kezdődött el.
A láncszerkezet a Lánchíddal ellentétben nem az úttest és a járda között helyezkedett el, hanem a teljes pálya két szélén futott. A 378 méter hosszú, 11 170 tonnás hidat 1903. október 10-én nyitották meg a nagyközönség számára.
Az Erzsébet híd pusztulása
A második világháború azonban megpecsételte a világhírű híd sorsát. 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A négy lánckamrában helyezték el a detonátorokat, melyek közül csak az egyik robbant fel, de ez is elég volt a híd összeomlásához.
A pesti pilonok a háború után még sokáig a szörnyű rombolás emlékét őrizték. Ideiglenesen a Bözsi néven ismert pontonhíd vette át a régi Erzsébet híd szerepét, amely a Petőfi és a Döbrentei teret kapcsolta össze.
A régi Erzsébet híd visszaépítése
A Duna-hidak közül az utolsóként kezdték meg az Erzsébet híd felújítását. A visszaépítés módja azonban számos dilemmát vetett fel.
A Lánchíd és a Szabadság híd rekonstrukciója során figyelembe vették a műemléki szempontokat, de ennek az volt a hátránya, hogy ezek a hidak már nem bírták el a nagy forgalmat, így az Erzsébet hídnak kellett átvállalnia a többletterhet.
Emiatt a helyére egy kicsit nagyobb hidat terveztek: 10 méterrel, vagyis két további sávval szélesebbnek kellett lennie. Ez 4000 tonnával növelte volna a régi híd súlyát, amit a szerkezete már nem tudott volna elbírni. A sors iróniája, hogy így visszatértek az eredeti, aranyérmes Kübler-féle tervhez, és kábelhíd építését határozták el.
A tervezési feladatot a tapasztalt Sávoly Pál kapta, aki a kölni Mülheim hidat választotta mintául. Első lépésként a régi híd romjait kellett eltávolítani, ami önmagában két évig tartott.
Az új, korszerűbb megjelenésű, 6500 tonnás Erzsébet hidat 1964. november 21-én nyitották meg a forgalom előtt.
Jelentős villamosforgalmat bonyolított, azonban a terhelés károsította a vasszerkezetet, ezért a közeli metróvonal üzembe helyezése után, 1975 óta a villamosközlekedés a hídon megszűnt, a síneket pedig eltávolították.
Ebben a videóban még több korabeli kép alapján megnézhetitek a régi hidat, a romjait, majd az újjáépítés pillanatait. Ha tetszett a videó, iratkozzatok fel a blog új YouTube-csatornájára!
Ezenkívül követheted a blogot az Instagramon is!
Budapest eltűnt értékeiről olvashatsz még több bejegyzést is it a blogon, például a Tabánról is.
