Van az úgy, hogy az ember csak elsétál egy ház előtt, és nem is gondol bele, hogy az ablakok, a falak, a díszek mennyi mindent láttak már. A szocreál épületek is pont ilyenek. Ott állnak, néha kissé szigorúan, néha lepusztultan, időnként meglepően barátságosan, és mesélnek egy korról, ami ma már történelem.
- Egy stílus, ami nem akart szerény lenni
- A szocreál építészet jellemzői
- Sztálinváros, a „mintaváros”
- Budapest szocreál arca
- Vidéki példák
- Miért szeretjük – vagy utáljuk?
- Beszélhetünk-e az épületeken kívül a szocreál örökségéről, és mit tanulhatunk belőle?
- Miért vonzóak vagy bosszantók lehetnek az emberek számára a szocreál épületek?
- Mit érzékeltet a szocreál épületek megjelenése Budapesten és vidéki helyeken?
- Hogyan jelent meg a szocreál Magyarországon, és milyen hatása volt a városképre?
- Mi jellemző a szocreál építészeti stílusra?
Egy stílus, ami nem akart szerény lenni
A szocialista realizmus (röviden szocreál) nem egyszerűen egy építészeti stílus volt, és nem ismerte a félmegoldásokat. Ha utca, akkor széles. Ha épület, akkor magas és oszlopos. Ha dísz, akkor legyen búzakalász, vörös csillag, vagy legalább egy bátor munkás szobra a homlokzaton.
A Szovjetunióból indult, és a kommunista országok hivatalos művészeti irányzatává vált. Nem titkolta, hogy az állam erejét hirdeti – sőt, egyenesen az volt a cél. Az államot és a szocialista ideológiát dicsőítette – a mindennapok, a munkás és paraszt hősi ábrázolása volt a középpontban.
Az 1950-es években, főleg 1949 és 1956 között, a Rákosi-korszakban vált kötelezővé, így ez a stílus uralta az új építkezéseket Magyarországon. Szovjet mintára született, de a magyar városok saját arculatába is beleolvadt – úgy, hogy ma már néha észre sem vesszük, milyen markánsan különbözik a környezetétől.
A modernizmus, a Bauhaus és más nyugati hatások ekkor háttérbe szorultak, sőt tiltották őket. Az állam a nagy középületektől a lakóházakig mindent ebben a szellemben terveztetett. Nemcsak egy-egy épület, hanem komplett városrészek készültek egységes koncepció alapján
– ezzel is demonstrálva az ‘új korszak’ nagyságát.
A szocreál építészet jellemzői
A szocreál építészet legszembetűnőbb vonása a monumentalitás: az épületek mérete és formája tiszteletet – vagy inkább tiszteletet parancsoló érzést – keltett.
A homlokzatok szimmetrikusak, központi tengelyre szervezettek. A klasszikus építészet motívumai – oszlopok, timpanonok, díszes párkányok – új értelmet nyertek: már nem királyok vagy nemesek dicsőségét hirdették, hanem a ‘népét’.
Gyakoriak voltak a domborművek, szoborcsoportok: munkások, parasztok, tanuló gyerekek – mind a szocialista eszményt testesítették meg.
Anyaghasználatában jellemző a kőburkolat és a vakolat, ritkábban a tégla. Az épületek nem csak funkcionálisak voltak, hanem szimbolikus jelentést is hordoztak.
Sztálinváros, a „mintaváros”
Ha valaki igazán szocreált akar látni, annak Dunaújváros (régi nevén Sztálinváros) maga a paradicsom. Itt tényleg úgy érzi az ember, mintha visszaugrott volna az időben: széles sugárutak, szimmetrikus főterek, az épületeken pedig díszek, amelyek egyszerre idézik a klasszikus templomok nyugalmát és a gyárkémények büszkeségét.
És a részletek! Ha jobban megnézed, a kapualjakban gyakran ott vannak a domborművek – traktor, aratás, szorgos munkások. Mintha egy egész életmódot akartak volna a vakolatba vésni.
Budapest szocreál arca
Sokan nem is tudják, de Budapesten is rengeteg szocreál épület áll. Elég csak végigsétálni a Köztársaság (ma II. János Pál pápa) tér környékén, vagy felnézni a Kossuth Lajos utca homlokzataira.
Ilyen még az Építők Rózsa Ferenc kulturháza a Városligeti (Gorkij) fasoron, a VITUKI udvara, a Műegyetem R épülete, és még sorolhatnánk. Ezek nem harsognak, inkább csendben, méltósággal őrzik a múltat.
Vidéki példák
És ott vannak a kultúrházak, mozik, pályaudvarok – mind ugyanazt a grandiózus, de kissé merev szépséget hordozzák.
Miért szeretjük – vagy utáljuk?
A szocreál építészet ellentmondásos. Van, aki nyomasztónak érzi, más szerint romantikusan retró. Talán azért, mert egyszerre idézi a nagyszabású álmokat és a szürke hétköznapokat.
De egy biztos: ezek az épületek nem tűnnek el nyomtalanul. Sokan fotózzák őket, városnéző túrák szerveződnek köréjük, sőt, néhány ház mára műemléki védelmet kapott. A betonba öntött álmok lassan történetté nemesednek.
Legközelebb, amikor egy széles sugárúton sétálsz, és látod az oszlopok között megbúvó búzakalász-díszt, gondolj arra: valakik ezt nemcsak háznak, hanem üzenetnek építették. Nekünk pedig most már csak annyi dolgunk van, hogy megtanuljunk olvasni belőle.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten és TikTokon is ott vagyunk!
Beszélhetünk-e az épületeken kívül a szocreál örökségéről, és mit tanulhatunk belőle?
Igen, az épületeken kívül is van öröksége a szocreálnak, hiszen ezek az épületek üzenetet hordoznak az akkori társadalmi és politikai ideológiáról, és arra tanítanak, hogy megtanuljuk olvasni ezeket a történelmi üzeneteket, hogy értékeljük a múltat és okuljunk belőle.
Miért vonzóak vagy bosszantók lehetnek az emberek számára a szocreál épületek?
A szocreál épületek ellentmondásosak lehetnek, mert nyomasztónak vagy romantikus retrónak tűnhetnek, és egyszerre idézik a nagy álmokat és a szürke hétköznapokat, de az is biztos, hogy nem tűnnek el nyomtalanul, sokan fotózzák őket és műemléki védelmet kapnak.
Mit érzékeltet a szocreál épületek megjelenése Budapesten és vidéki helyeken?
A szocreál épületek Budapesten és vidéken csendes méltósággal őrzik a múltat, keveset harsognak, inkább a büszke egyszerűség és a grandiózus, mégis merev szépség jellemzi őket, melyek az akkori közösségi és állami büszkeséget reprezentálják.
Hogyan jelent meg a szocreál Magyarországon, és milyen hatása volt a városképre?
A szocreál stílus a 1950-es években, a Rákosi-korszakban vált kötelezővé Magyarországon, szovjet mintára, és beépült a magyar városok saját arculatába, egységes városrészeket alkotva, amelyek homlokzatukban és szerkezetükben is a kor ideológiáját hirdették.
Mi jellemző a szocreál építészeti stílusra?
A szocreál építészet monumentális és impozáns megjelenésű, ahol a homlokzatok szimmetrikusak és klasszikus motívumokat tartalmaznak, mint oszlopok és díszes párkányok, valamint gyakran szerepelnek szobrok és domborművek a munkásokról és parasztokról, a stílus célja az állam és a szocialista ideológia dicsőítése volt.
