A bejegyzés sorozat első és második része után három újabb fővárosi épületet mutatok be, amelyek sajnos már nem állnak, csupán régi fényképeken láthatók. Vagy a város fejlődése miatt tűntek el, vagy a háborúban szerzett sérüléseik után döntöttek a bontásukról. Ritkább esetekben más okok is hozzájárultak eltűnésükhöz.
- Edelsheim-Gyulai villa
- Újépület
- A Budai Takarékpénztár székháza
- GYIK
- Milyen volt a Clark Ádám tér a háború előtt és után?
- Milyen stílusban épült a Budai Takarékpénztár székháza, és mi lett a sorsa?
- Mire használták az Újépületet?
- Mi volt az Edelsheim-Gyulai villa története és miért lebontották?
- Miért tűntek el Budapest régi épületei, mint az Edelsheim-Gyulai villa vagy az Újépület?
Edelsheim-Gyulai villa
A 19. század második felében, különösen a Kiegyezés után, a főváros gyors fejlődésnek indult. Felmerült az igény a város rendezésére, terjeszkedésére, a közlekedés hatékonyabbá tételére és új utak megnyitására.
Ennek következtében javasolták egy sugárút létrehozását: a mai Andrássy utat. Az építkezés 1872-ben vette kezdetét (1883-tól Sugárút, németül Radialstrasse néven ismert, 1885-től pedig Andrássy útnak hívják).
A legkülső, Városliget felőli szakasza lett a villa- és palotanegyed, ahol nemesek és gazdag polgárok építették fel otthonaikat fővárosi tartózkodásuk számára.
Az Edelsheim-Gyulai család is rendelkezett a város ezen részén egy villával. A 132. szám alatt található villát, amelyet eredetileg a Sugárúti Építő Vállalat megbízásából építettek 1890 körül Adolf Gnauth stuttgarti építész tervei alapján és Pán József kivitelezésében. Edelsheim-Gyulai Lipót 1892-ben vásárolta meg. Az épület körülbelül öt évtizeden keresztül állt, 1942-ben bontották le.
A család később eladta azt az ingatlant, amelyet báró Born Frigyes vásárolt meg. A fiatal főnemes a társasági életben arról volt ismert, hogy célja az autók elterjesztése volt itthon. A báró 1942-ben a gyönyörű épület lebontása mellett döntött, hogy a helyére egy háromszintes, 20 lakásos bérház épüljön – valószínűleg jó üzleti lehetőségnek tartotta ezt. Az épület ma is áll, és az Albán Nagykövetségnek is otthont ad.
Az Edelsheim-Gyulai család egyik legismertebb tagja Ilona volt, aki 1918-ban született ifj. Edelsheim-Gyulai Lipót és Pejacsevich Gabriella gyermekeként. Gyermekkora nagy részét Felsőelefánton töltötte.
1940-ben Horthy István kormányzóhelyettes felesége lett, Horthy Miklós kormányzó menye, aki viszonylag hamar megözvegyült, ugyanabban az évben, amikor a villát lebontották. A második világháború alatt önkéntes ápolónőként dolgozott, később pedig közéleti és reprezentatív feladatokat látott el.
Újépület
A Szabadság tér területén egykor az Újépület néven ismert híres és hírhedt laktanya és erőd komplexum állt. Latinul Aedificium Regium Novumnak, németül pedig Großes ärarial Gebäude vagy Neugebäude néven volt ismert.,
II. József megbízásából Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján készült el. A munkálatok 1786-ban indultak, ekkor készült el a négyszögletes épületrész, amely egy hatalmas, 10 000 négyszögöl területű belső udvart ölelt körül. A kivitelezés vezetője Hild János volt, akinek fia, Hild József szintén fontos tapasztalatokat szerzett az apja mellett végzett munkálatok során.
A komplexum részei fokozatosan készültek el az elkövetkező évek folyamán. A középső négyszög alakú rész négy sarkán kisebb épületek emelkedtek, amelyek egy erődöt és négy bástyáját szimbolizálták.
A napóleoni háborúk megakadályozták az építkezés befejezését, 1793 és 1796 között francia katonatiszteket tartottak itt fogva. 1814-ben folytatódott a munka, majd az ötödik tüzérezred laktanyájaként működött. Az egész Kárpát-medencében korának legnagyobb katonai épületeként tartották számon.
Az 1848-49-es szabadságharc idején magyar katonákat tartottak itt fogva. 1849. október 6-án az Újépület falánál hajtották végre Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzését. A Batthyány-örökmécses az épület északkeleti sarkának helyén áll, emléket állítva ennek az eseménynek. A következő napokban a laktanya további kivégzések színhelyévé vált: többek között október 10-én Csány László kormánybiztost, október 24-én pedig Perényi Zsigmondot végezték ki.
A Kiegyezést követően felmerült, hogy a hatalmas épületegyüttest nyomdaként vagy árvaházként használják, de végül egyik terv sem valósult meg. 1897-ben lebontották, majd a helyén létrehozták a Szabadság teret.
A Budai Takarékpénztár székháza
Magyarország első neoreneszánsz épületeinek egyik jelentős példája volt a Budai Takarékpénztár székháza, amely a régi Lánchíd téren (jelenleg Clark Ádám tér) állt. Ez a tér volt a főváros első egységes neoreneszánsz stílusú területe.
Az építkezés 1860. augusztusában vette kezdetét Diescher József irányításával, Ybl Miklós tervei alapján. Az épület főhomlokzata a Lánchíd irányába nézett. A földszinten kávéház és a takarékpénztár fiókja működött.
A Budai Takarékpénztár 1846-ban jött létre, majd 1869-ben egyesült a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vel, így alakult meg az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár. A második világháború következtében az épület súlyos károkat szenvedett, és a Lánchíd tér bővítése miatt már nem állították helyre. A megmaradt részeit 1949-ben lebontották.
Egy ideig az északi udvari szárny földszintje megmaradt az első emeleti oszlopokkal, de később egy szálloda miatt ezeket is eltávolították. A tér eredeti neoreneszánsz épületei közül csupán egy maradt meg, a Lánchíd Palota.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is ott vagyunk!
GYIK
Milyen volt a Clark Ádám tér a háború előtt és után?
A háború előtt a Clark Ádám tér szépen kiépített, neoreneszánsz épületekkel volt tele, de a háború és az ostrom után romokban állt, végül 1949-ben lebontották a romos épületeket, csak a Lánchíd Palota maradt meg.
Milyen stílusban épült a Budai Takarékpénztár székháza, és mi lett a sorsa?
A Budai Takarékpénztár székháza neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján, de a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd 1949-ben végleg lebontották.
Mire használták az Újépületet?
Az Újépület a 19. század végén katonai és más közfeladatokat szolgált, a II. világháborúban rommá lőtték, majd lebontották 1897-ben, és helyén lett a Szabadság tér.
Mi volt az Edelsheim-Gyulai villa története és miért lebontották?
Az Edelsheim-Gyulai villa az 1890 körül épült, a család egyik legismertebb tagja, Ilona, Horthy Miklós menyasszonya is itt lakott. 1942-ben lebontották, valószínűleg a városfejlesztés miatt, így eltűnt a Sugárútsor egyik jeles épülete.
Miért tűntek el Budapest régi épületei, mint az Edelsheim-Gyulai villa vagy az Újépület?
Budapest régi épületei általában vagy a város fejlődése, vagy a háborúban szerzett sérülések miatt tűntek el, néha pedig egyéb okok, például politikai vagy gazdasági változások vezetnek a lebontásukhoz.
