Sajnos ebből a gyönyörű kastélyból mára már nem sok minden maradt meg az utókor számára, pedig a tervek és régi fényképek alapján rendkívül hangulatos rezidencia lehetett egykor.
Drávafok története
A települést az írásos emlékek először 1257-ben említik Fukó néven, míg a mai névalak 1493-ból származik. A név a Dráva folyó és a fok, amely magas vízállású folyóágat vagy a tó vizét elvezető ágat jelent, összetételéből ered. A településen a fokgazdálkodás volt a jellemző.
A 19. században még létezett a település egyik híres épülete, a Becsali-csárda, amely a dél-dunántúli betyárvilág egykori legendás fogadója volt Drávafok és Bogdása között. Ezt a fogadót pontosan a megyehatárra építették, lehetővé téve, hogy az ott tartózkodó szegénylegények egyik szobájából Baranya, a másikból pedig Somogy vármegye irányába menekülhessenek a szemből érkező pandúrok elől.
A kastély névadója
Az építtető, Sárosfai és nádasdi Bittó István 1874 és 1875 között töltötte be az ország miniszterelnöki posztját, és Deák Ferenc bizalmasaként is ismert volt.
Gyönyörű feleségét, Bittó Irmát Barabás Miklós is megörökítette híres festményén.
A drávafoki kastély építése
A drávafoki kastély Ybl Miklós tervei alapján épült 1896-ban (más források szerint 1870-ben), klasszicizáló stílusban, emeletes földesúri lakóhelyként, a Bittó család megbízásából. A kastélyt körülvevő 40 hektáros angolparkban különleges, hatalmas fák álltak.
Az eredeti épület szimmetrikus elrendezésű volt, egy-egy emeletes résszel, jón oszlopos fedett terasszal. A földszinti középrészen megfigyelhető a terveken a Palladio-motívum, illetve az még valamennyire a romokon is felfedezhető.
A kastély 20. századi története és jelenlegi állapota
A második világháború során ez a kastély is sajnos súlyosan megrongálódott. Az épülettömb felét az 1940-es évek végén eltávolították, anyagából épült fel a helyi katolikus templom. Az angolpark fáinak többsége szintén megsemmisült. Sajnos a tanácsi időszakban indított kastélymentési program keretében tervezett felújítás nem valósult meg, állapota szörnyen leromlott az évtizedek folyamán.
A fennmaradt romok között életveszélyes járkálni, nemrég a rozoga tetőszerkezet is beszakadt. A falak omlófélben, elgazosodva, két kémény még állja a sarat. A maradványok nem adják vissza a kastély eredeti terjedelmét sem.
Itt olvashatsz további Ybl Miklós által tervezett kastélyokról és épületekről:
- Parádsasvári kastély
- Füzérradványi kastély
- Ganz Ábrahám háza és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár bérháza
- Várpalotai kastély
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!
