Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) 1897-ben társultak. Közös építészeti irodájuk 1918-ig számos gyönyörű szecessziós épületet tervezett a Monarchia területén. Nézzünk meg három kiváló műalkotást a „székesfővárosban”.
Palace Hotel
A Komor és Jakab által tervezett, 1910 és 1911 között megépült szálloda napjainkban is működik a Rákóczi úton. Ez Budapest egyik utolsó magyar szecessziós épülete. A saroktelken álló ház két alsó szintje különleges Zsolnay kerámiával van díszítve, míg a legfelső szintet sgraffitók ékesítik. A faszerkezetes tető változatos formákat mutat. A karzatos étterem 1928 óta őrzi jelenlegi formáját.
Valaha a vendégek egy gazdagon díszített aranyozott előcsarnokba léphettek be, az első emeleten pedig függőkert is volt. modern szemléletet tükrözi, hogy az építkezés során vasbetont is alkalmaztak. Központi fűtés is volt már a kezdetektől fogva, ehhez három gőzfűtéses kazánt helyeztek el a pincében. A szállodát 2002-ben újították fel az eredeti állapotának megfelelően.
A Népopera
A Márkus Gézával közösen megtervezett Népopera 1911-re készült el. Ez a mai Erkel Színház elődje, azonban az eredeti épület alig ismerhető fel. Az átalakítás okai között szerepelnek az akusztikai problémák, valamint a befogadóképesség növelésének igénye is.
Az eredeti épület ötajtós bejárattal és boltozatos kupolával rendelkezett. Tervezésekor az ősi arénaszínház koncepcióját követték. A Népopera széles homlokzata a színpad felé fokozatosan szűkült.
A homlokzatot körben figurális fríz díszítette, míg az épület váza vasszerkezetből készült. A földszinten 1640 néző foglalhatott helyet, az erkélyen 1300, a színpad mérete pedig 14 x 8,5 méter volt. A nézőteret parafamennyezet díszítette.
Az OTI székház
Az OTI székház, amely a Fiumei úton található, 1910-ben készült el. A kivitelezés 1912-13 között valósult meg, majd 1929-30-ban kibővítették az épületet.
A saroképület Komor és Jakab által megalkotott alaprajza legyező formájú, a két utcafrontot íves belső falak kötik össze. A központi várócsarnok a két főbejárat között helyezkedik el.
A székház már az építésekor szűkösnek bizonyult, ezért később megvásárolták a szomszédos telket, ahol egy új épületet emeltek. A régi és az új szárny közé egy 18 szintes, 18 x 18 méter alapterületű, vasbetonvázas tornyot építettek.
Az épület Bogdánffy Géza és Cséry Miklós mérnökök irányításával Keszon-módszerrel készült betonalapozást kapott. A formákat igyekeztek összhangba hozni a régi épülettel.
A torony tetején felső-magyarországi reneszánsz pártázat és szecessziós növényi díszítés volt látható. 1969-ben a 73 méter magas torony felső hét emeletét (összesen 33 métert) óvatosságból lebontották, mivel az bauxitbetonból épült, mely idővel veszít a szilárdságából.
Budapesten számos szecessziós épület található, a blogon többek között olvashatsz Lechner Ödön Postatakarékpénztáráról is.
