Lechner Ödön Postatakarékpénztára, amely jelenleg a Magyar Államkincstár székhelye, Budapest egyik leglenyűgözőbb szecessziós épülete. A főváros szívében elhelyezkedő műemléket a tervező főművének tartják.
Figyelemre méltó, hogy a palota a korabeli Budapest egyik legköltséghatékonyabb középülete volt, ugyanakkor művészeti szempontból felbecsülhetetlen értéket képvisel. Továbbá, a 20. századi magyar építészet egyik mérföldköve.
A Postatakarékpénztár építésére kiírt pályázat
A Postatakarékpénztárat 1885-ben alapították. A század végére elérkezett az idő, hogy egy méltó épületet emeljenek az intézmény számára. A tervezésre vonatkozó pályázatot 1899-ben hirdették meg.
Az eredmény jelentős felháborodást váltott ki az értelmiségi körökben, mivel Lechner Ödön és Baumgarten Sándor közös pályázata csupán a második helyezést érte el.
Az első díjat Berczik Gyula, a posta saját építésze nyerte el, aki egy aránytalan, Lechnert utánzó tervet terjesztett elő, lényegében az Iparművészeti Múzeum oldalszárnyainak másolatát.
A felháborodás következtében újra kiírták a pályázatot, amelyet ezúttal Lechner nyert meg. Valójában ekkor már csak tőle és a posta építészétől kértek be terveket.
A szecessziós palota átadása
A korban modern épületként számon tartott szecessziós palota rendkívül rövid időn belül, körülbelül másfél év alatt készült el: 1901. december 16-án avatták fel.
A tervezés során Lechner a takarékosság és a megbízhatóság elveit tartotta szem előtt, ugyanakkor a nemzeti stílus érvényesítése is fontos szerepet kapott.
A takarékosság az épület motívumaiban is tükröződik: a méhek és méhkasok a gyűjtögetést, a szorgalmat és a takarékoskodást szimbolizálják.
Az épület mindössze 600 000 forintba került, ami a kor legolcsóbb középületei közé emelte. A modernitás és a nemzeti jelleg együttes megjelenése még Lechner bírálóinak a figyelmét is felkeltette.
A Postatakarékpénztár elhelyezkedése
A Postatakarékpénztár alaprajza rendkívül egyszerű. Figyelemre méltó, hogy a változó igényeket is képes kielégíteni, hiszen a válaszfalak könnyedén áthelyezhetők.
Az ötemeletes épület három utcára nyílik, a főhomlokzat a Hold utcára néz. Sajnos a viszonylag szűk utcából alig látható a tető, melyet színes Zsolnay cserepek és kerámiák díszítenek. A legnagyobb figyelmet a hullámzó pártázat vonzza.
Lechner maga is sajnálta, hogy a palota díszítése és monumentalitása a szűk utca adta lehetőségek miatt nem érvényesül. Éppen miatt tervezte a homlokzatot síkszerűre, mivel egy ilyen környezetben a hatalmas rizalitok visszataszítóak lettek volna. Mindenesetre a mesternek sikerült a lehető legjobb helykihasználást megvalósítania.
Az építéshez felhasznált anyagok
Lechner kedvelte az élénk színeket, a csillogó felületeket és a népművészeti motívumokat, ezért ezeket itt is felhasználta. Számos kísérletet végzett a különböző anyagokkal, így például a költséghatékony terrakotta is megjelenik.
Azt hangoztatta, hogy a kő inkább a dél- és nyugat-európai építészet anyaga, mintsem a síkság kőben szegény országáé. Inkább a kerámia mellett tette le a voksát, mely tartós, ellenáll az időjárás viszontagságainak, ellentétben a hagyományos vakolt felülettel.
A palota belső terei
Bár a palota díszítése lenyűgöző, mégis a téralkotás kap nagyobb szerepet. Sajnos a pénztárterem impozáns, méhsejtszerű üvegkupolája megsemmisült, amely az épület egyik legnagyobb remekműve volt.
Lechner konzervatív ellenfelei rengeteg kritikával illették építészeti nézeteit, stílusát és elképzeléseit. Sajnos elérték, hogy ez legyen az építész utolsó állami megbízása, noha a mester még 13 évig élt. Ugyanakkor akadtak művészetének támogatói is, akik lelkesen látogatták épületeit.
Lechner ikonikus művének jelentősége
Lechner ezen alkotását egy lapon említhetjük Otto Wagner bécsi posta-takarékpénztárával, amely néhány évvel később készült el. Mindkét esetben észlelhető a modern formanyelv és a banképületek funkciójának valódi megértése, ami sok más hasonló épületből hiányzik. E két épület a 20. századi építészet fontos mérföldkövének számít.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg az ismerőseiddel, kövess az Instagramon és iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára!
Ha érdekel a szecesszió, ezek a posztok is tetszhetnek:
- Marosvásárhely szecessziós épületei
- A szombathelyi Savaria Nagyszálló
- Szecessziós iskolaépületek Budapesten
- Pusztuló Debreceni épületek
- Komor és Jakab budapesti épületei
- Szegedi szecessziós épületek
- A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed -hiszen a szecesszió előszeretettel használta a Zsolnay kerámiákat
Ha pedig szeretnél többet megtudni Budapest építészetéről, ezeket a cikkeket ajánlom a figyelmedbe:
- Budapest ostroma színesben
- Budapest eltűnt épületei – 1. rész
- Budapest eltűnt épületei – 2. rész
- Budapest eltűnt épületei – 3. rész
- Tabáni tűzvész
- Volt egyszer egy Orczy-ház Budapesten
- Az 1896-os Milleniumi Kiállítás
- A Keleti és a Nyugati pályaudvar
- A régi Erzsébet híd pusztulása és az újjáépítés
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten és TikTokon is ott vagyunk!
GYIK
Mikor épült a Postatakarékpénztár?
A Postatakarékpénztár 1885-ben alakult, és 1899-ben írták ki a pályázatát egy méltó épület megépítésére. Az első pályázati eredmény felháborodást váltott ki, majd egy második pályázat után végül Lechner Ödön nyerte el a tervezést. Maga a palota másfél év alatt készült el: 1901. december 16-án avatták fel.
Milyen anyagokat használt Lechner az építéshez?
Lechner szerette az élénk színeket és a népművészeti motívumokat, sokat kísérletezett a különböző anyagokkal, például a tartós kerámiával és terrakottával, mivel a kerámia ellenáll az időjárás viszontagságainak.
Miért számít a Postatakarékpénztár Lechner egyik ikonikus művének?
Ez az épület egy mérföldkő a 20. századi építészetben, társítva Otto Wagner bécsi banképületével, mindkettő modern formanyelvet és funkcionális értelmezést mutat, így a két épület a korszak fontos emléke.
Hol található a Postatakarékpénztár?
Az ötemeletes épület Budapesten a Hold utcára néz. Három utcára nyílik, és a változó igényekhez könnyen alkalmazkodik: változtatható válaszfalak jellemzik. A homlokzat a szűk utcából is látható, színes Zsolnay kerámiákkal van díszítve.
Milyen különleges jellemzői voltak a Postatakarékpénztár épületének?
Az épület rövid idő alatt, körülbelül másfél év alatt készült el 1901-ben. Takarékosság és nemzeti stílus jellemzi, motívumaiban a méhek a takarékosságot szimbolizálják, az anyagok között pedig a tartós kerámia és terrakotta szerepelt.
