A magyarországi vasútállomások az évtizedek folyamán elkerülhetetlenül is változásokon mentek keresztül. A forgalom növekedésével sokukat bővítették, modernizálták, némelyikük épülete pedig teljesen kicserélődött. Nézzünk néhány példát.
Keleti pályaudvar
Magyarország legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópontja, nevét a földrajzi fekvéséről és Erdéllyel illetve a Balkánnal való kapcsolatáról kapta. 1884-ben nyitották meg, felvételi épülete eklektikus stílusban épült Rochlitz Gyula tervei alapján. Az acélszerkezete Feketeházy János nevéhez fűződik. A pályaudvar létesítésére a megbízást a Magyar Királyi Államvasutak adta.
A második világháborúban a vasútállomás bombatámadás következtében súlyosan megsérült, de később renoválták. Homlokzata 43 méter magas, a pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór festették. Jelenleg műemléki védelmet élvez.

Nyugati pályaudvar
Nevét a Keleti pályaudvarral ellentétben nem az elhelyezkedéséről kapta, hanem a megbízó vasúttársaságról 1891-ben. Az épület terveit az Eiffel építésziroda készítette, magát a pályaudvart 1877-ben nyitották meg.
Előde, a Pesti indóház 1846-tól a Pest és Vác közti első magyar vasútvonal végállomása volt. A Nagykörút rendezési terveinek készítésekor útban volt, így lebontották, helyette épült fel a Nyugati. 1977 és 1979 között jelentős felújításon esett át.

Dombóvári vasútállomás
Az első vasútállomás 1872-ben nyílt meg a településen, a jelenlegi felvételi épület műemléki védettséget élvez.

A debreceni Nagyállomás
Pályaudvart először 1867-ben nyitottak a városban, az akkori felvételi épület romantikus stílusban épült. Ám a forgalom növekedésével nem tudott lépést tartani, ezért új indóházra volt szükség, melyet Pfaff Ferenc, a MÁV főépítésze tervezett (lent a képen).
A második világháborúban egy bombázás során súlyosan megsérült. A háború utáni években még állt egy ideig, de felújítani már nem szándékozott a város.
Új állomásépületet húztak fel közvetlenül a régi előtt, majd azt lebontották. Tervezője Kelemen László volt, a kupola Sajó István nevéhez fűződik.

Győri vasútállomás
1855 óta van vasútállomás Győrben. Az eredeti indóházat Pfaff Ferenc tervezésében 1894-ben kibővítették, a megbízó az ÁVT volt. A második világháborúban ez is megsérült egy légitámadásban, így 1944 áprilisában lebontották.
Az új állomás szocreál stílusban épült újjá, tervezői Dianóczky János és Éhn József (UVATERV), a kapcsolódó posta Vas Dénes műve.

Hatvani vasútállomás
A településre 1867-ben jutott el a vasút. A régi indóház 1944-ben egy bombázásban elpusztult, a jelenlegi épületet 1956-ban adták át.

Dunaújvárosi vasútállomás
A jelenlegi, szintén szocreál stílusú felvételi épületet 1951-ben adták át, tervezői Vass Dénes és Molnár Rudolf (KÖZÉPTERV).

Kép: jobbra – Fortepan / 1952 / UVATERV, balra – Wikimedia Commons / 2017
Pécsi vasútállomás
A pályaudvart 1898-ban nyitották meg, az eredeti indóház helyére épült Pfaff Ferenc tervezte épület még ma is áll. Legutóbb 2015-ben újították fel.

Még több képet láthatsz magyar pályaudvarokról ebben a videóban:
Ha tetszett a videó, iratkozz fel a blog YouTube csatornájára!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél értesülni a legújabb posztokról, kövess az Instagramon!