A török hódoltság időszakából nem maradt fenn túl sok török építészeti emlék Magyarországon annak ellenére, hogy másfél évszázadon keresztül uralták hazánkat. A megmaradtak közül néhány kiemelkedő épület és maradvány Pécs városában található.
A város 1543-ban jutott török kézre. Uralmuk alatt dzsámik, fürdők, minaretek épültek, és még temetkeztek is itt. Pécs török emlékei nagy részben elpusztultak a visszafoglaló háborúk és egyéb építkezések során. Ebben a bejegyzésben négy jelentős török kori épületet fogunk áttekinteni.
Gázi Kászim pasa dzsámija
A Pécs főterét uraló dzsámi a város jelképe. Ez az épület Európa legészakibb épen megmaradt dzsámija, egyben Magyarország legnagyobb török építészeti emléke.
Jelenlegi hivatalos elnevezése Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom. A helyén álló eredeti templom építésének kezdete bizonytalan, valószínűleg a 13. század első felében emelték.
Gázi Kászim budai pasa az 1560-as években alakíttatta át a templomot dzsámivá. A keresztény imádati helyet lebontatta, a köveiből pedig felépíttette a mohamedán vallási épületet.
A török kiűzésével járó harcokat a pécsi dzsámi viszonylag épen átvészelte, csupán a hozzá tartozó minaret sérült meg. A török uralom alól való felszabadulás után a jezsuita rend vette birtokába az épületet, és katolikus templommá alakították vissza. A megsérült minaretet pedig véglegesen is lebontották.
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Jakováli Hasszán pasa dzsámija nincs olyan központi helyen és kisebb is, mint a Pécs jelképévé vált dzsámi.
Az évszázadok során közel sem esett át annyi átalakításon, mint a városközponti dzsámi. Magyarországon szintén egyedülálló, hiszen csak itt maradt meg a minaret a főépülettel együtt. Látogatásunk idején sajnos felújítás miatt zárva volt.
A hozzá tartozó minaret, melybe a dzsámi belsejéből lehet bejutni, tizenkétszögű. A 22,5 méter magasan található körerkély magasságáig a torony az eredeti állapotában maradt meg. Az erkélytől felfelé eső részt a 19. században építették újjá.
A török utazó, Evlija Cselebi, aki Pécsen is járt, 1663-ban beszámol az épületről, és tőle tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette a 16. század második felében.
A török kiűzése után a pécsi püspök kórházkápolnává alakíttatta át. Barokk sisakot kapott, az előcsarnokot lebontották, a minaret pedig harangtoronyként működött. A körerkély feletti részen nyitott harangláb helyezkedett el.
A dzsámi első restaurálása az 1960-as években történt, melynek során a belső tereket az eredeti állapotukra állították vissza.
Memi pasa fürdője
Pécsett három török kori fürdő létezéséről van tudomásunk. Ezek közül az egyiket Memi pasa rendelte meg a 16. század harmadik negyedében.
A szabadon álló romokat bárki megtekintheti a Ferences templom szomszédságában. A fürdő mellett valószínűleg a pasa dzsámija és medreszéje is állt, amelyeket a ferencesek a 18. században lebontottak.
A fűtésrendszer a padló alatt lett kialakítva, amely melegítette a vizet és a helyiségeket. Az előcsarnokban volt egy kút, a falak mentén pedig ülőpadok voltak. A kupolás részbe hatszögű nyílásokon keresztül jutott be a fény. A fürdő egészen az 1880-as évekig működött.
Idrisz Baba türbéje
Pécs török emlékei közé tartoznak a temetkezési helyek is. Kiváló állapotban maradt fenn például az egyik síremlékük, Idrisz baba türbéje.
A türbék rendszerint viszonylag kisebb méretű, kupolás, centrális építmények voltak. Idrisz baba síremléke szintén jelentős építészeti emlék, hiszen összesen két türbe maradt fenn Magyarországon, a másik Gül baba sírja Budapesten.
Idrisz baba egy szent életet élő személy volt, azaz veli, aki valószínűleg a Balkánról származott. Híres gyógyító hírében állt.
Türbéje egy török temető területén helyezkedett el, amelyet török sírok öleltek körbe. A nyolcszögletű épület 1591-ben készült terméskőből.
Az épület bejárata a Mekkával ellentétes oldalon található. A kupolát eredetileg cserép vagy ólom borította, melyet később cseréltek le zsindelyre. A vakolatlan homlokzat őrzi az eredeti formáját.
A törökök távozása után pestiskórház kápolnája és lőporraktár is működött itt. 1961-ben alakították vissza türbévé.
Ha kíváncsi vagy még több képre Pécs török építészeti emlékeiről, nézd meg az alábbi videót.
Ha tetszett, nyomj egy lájkot és iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára.
További bejegyzések Pécs építészetével kapcsolatban:
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!
GYIK
Miért fontosak a török emlékek Pécsen, és mit érdemes tudni róluk?
A török emlékek Pécsen jelentős kulturális örökséget képviselnek, közéjük tartoznak a dzsámik, fürdők és türbék, melyek a város történelmi sokszínűségét és török uralom alatti időszakát elevenítik meg.
Ki volt Idrisz baba, és mit tudunk a türbéjéről?
Idrisz baba egy szent életű ember volt, aki valószínűleg a Balkánról származott. Híres gyógyító hírében állt, türbéje Pécsen, a török temetőben található, 1591-ben készült, és ma is jó állapotban van.
Milyen emlékek maradtak fenn Pécsen a török fürdőkről?
Pécsen három török kori fürdőről tudunk, közülük az egyik a Memi pasa által építtetett fürdő a 16. századból, melynek romjait a Ferences templom mellett lehet megtekinteni, és az 1880-as évekig üzemelt.
Mi történt a Jakováli Hasszán pasa dzsámijával a török kiűzése után?
A török kiűzése után a Jakováli Hasszán pasa dzsámiját a pécsi püspök kórházkápolnává alakította, a minaretet harangtoronyként használták, és az épületet barokk sisakkal látták el, később többszöri restaurálásokon esett át.
Miért különleges Gázi Kászim pasa dzsámija?
A Gázi Kászim pasa dzsámija egy Pécs főterét uraló épület, amely Európa legészakibb épen megmaradt dzsámija és Magyarország legnagyobb török építészeti emléke, eredetileg egy 13. századi templom helyén épült a 16. században.
