Történelmi háttér
A kiegyezést követően az oktatás is jelentős fejlődésen ment keresztül. Az Eötvös József nevéhez fűződő 1868-as népiskolai törvény óriási lökést adott az iskolák számának növekedésében, mivel 6 éves kortól 12, illetve 15 éves korig elrendelte a tankötelezettséget.
Azok a gyermekek, akik nem járhattak magániskolába, kötelesek voltak nyilvános, állami oktatási intézménybe beiratkozni. Ennek következtében létrejöttek a hatosztályos elemi iskolák, ami összesen 14 000 új tanterem iránti igényt eredményezett az ország különböző területein. Az iskolaépületek szinte mindenhol gombamód szaporodtak.
A Millennium közeledte ösztönözte az iskolaépítési program elindítását, 1895 és 1898 között összesen több mint 600 népiskola létesült az ezeréves ország dicsőségére. Budapesten a vidékkel összehasonlítva még nagyobb volt az új oktatási épületek iránti kereslet. Ezen épületek jelentős része igényes tervezésről tanúskodik, sokuk a művészi érzéket figyelembe véve szecessziós stílusban készült.
Szent László Gimnázium
Kőbánya népessége a XIX. század második felében folyamatosan emelkedett, ami miatt egyre nagyobb igény mutatkozott tanintézményekre. Ez a városrész a legrosszabb helyzetben Budapesten volt ebben a tekintetben.
1907-ben hozták létre az első gimnáziumot a Füzér utcában, azonban az ottani épületek idővel nem tudták kielégíteni a növekvő szükségleteket, így elengedhetetlenné vált egy új intézmény létrehozása.
A Szent László Gimnázium épülete Lechner Ödön egyik utolsó projektje, amelyet Vágó Józseffel közösen valósítottak meg. A mű csak Lechner halála után, 1915-ben készült el.
A mester által készített tervrajzok sajnos nem maradtak meg, a munkát valószínűleg Vágó fejezte be. Az épület a Wiener Werkstätte és Josef Hoffmann stílusát tükrözi.
Az épület eltér Lechner korábbi jellegzetes stílusától, legkülönlegesebb eleme a sarkon található lekerekített bejárati rész, amely oszlopokkal van tagolva. Három bejáraton keresztül léphetünk be a nyitott előtérbe, ahonnan az út az aulába vezet. Az előtér felett két szintnyi magasságban helyezkedik el a díszterem.
A tervezés egyik zseniális eleme az, hogy a tantermek a belső udvarra néznek. A folyosók az utcai oldalra kerültek, így a tanórákat nem zavarja a fővárosi forgalom zaja. A homlokzatot kő díszítőelemek és magyaros motívumok ékesítik.
Az intézmény 1921-ben vette fel a Szent László nevet, korábban Állami Főgimnáziumnak hívták. A második világháború alatt az épületet német csapatok használták, és a bombázások következtében súlyosan megsérült. A háború után a szovjetek járműjavítóként hasznosították. 1969-ben kezdték el a felújítását, majd 1988 és 1995 között újabb renováción esett át. Ma már műemléki státusszal rendelkezik.
Az egykori Tisztviselőtelepi Széchenyi Gimnázium – ma Tündérpalota
Bár a főgimnázium már 1907-ben megalakult, itt is hasonló események történtek, mint Kőbányán: egyre csak több lett a helyigény, így új épületre volt szükség. Az intézmény így Budapesttől egy nagy területet kapott ajándékba a Hungária körúton.
Tervezője Kőrössy Albert, aki Lechner hatására hátat fordított a historizmusnak, és ennek következtében ezen az épületen is meglátszik a mester hatása. Az iskola, mely 1910 és 1911 között épült, felszereltségét tekintve a legkorszerűbb gimnáziumok közé tartozott a XX. század elején.
A gimnázium 1921-ben vette fel Széchenyi István nevét, de csupán 1975-ig működött. Napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorképzése és a Természettudományi Múzeum Növénytára, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum található az épületben, mely 1977 óta műemlék.
Az egykori Erzsébet Nőiskola – ma Teleki Blanka Gimnázium
Eötvös József minisztersége alatt az elemi iskolák tanítónőinek képzése is kiemelt jelentőséggel bírt. Ennek következtében 1869-ben megalakult az őket oktató intézmény. 1872-től az iskola már nép- és polgári iskolai tanárokat is fogadott.
1902-ig az Andrássy úton működött az intézet, amely, hasonlóan az előzőekhez, szintén szűknek bizonyult, így került a jelenlegi Ajtósi Dürer sorra (akkor István út) az 1898 óta Erzsébet Nőiskola néven ismert intézmény.
Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond (a Kultuszminisztérium mérnöke) tervezte az épületet, amely 1901 és 1902 között készült el. A tervezőpáros az oktatási intézmények megalkotására specializálódott: nevükhöz 37 óvoda, 118 elemi iskola, 45 gimnázium és több mint 100 egyéb oktatási intézmény terve fűződik.
A kétemeletes épület a Vakok Intézetének közvetlen szomszédságában áll. Jellegzetes eleme a középrizalit felett található kupolás tető. A homlokzatot téglaszalagok és lizénák tagolják, míg az oromzata hullámzó. Az iskola jól felszerelt volt, többféle szaktanteremmel rendelkezett. 1946 óta Teleki Blanka Gimnázium néven működik.
Vakok Intézete
A Vakok Nevelő és Tanintézetét 1825-ben alapították, ezzel Európa első ilyen jellegű intézményeként. Az intézmény új épületét szintén Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervezte Az épület 1899 és 1904 között készült el. Lechner Ödön Baumgarten irodájában dolgozta ki a Postatakarékpénztár terveit, és ezidő alatt a mester stílusa jelentős hatással volt Baumgartenre, aki így áttért a neobarokkról a szecesszió irányába.
Az iskola rendkívül igényes belső tervezéssel büszkélkedhet. A Nádor-terem, amely József nádorról kapta a nevét, aki jelentős mértékben hozzájárult az intézmény létrejöttéhez, méltán híres.
Az épület Magyarország legnagyobb festett ólomüveg ablakgyűjteményével rendelkezik, amely Róth Miksa tanítványának, Zsellér Imrének a munkáját dicséri.
Dob utcai elemi iskola
Ennek az általános iskolának az épületét Hegedűs Ármin tervezte 1896-ban. Stílusa szorosan követi a szecesszió lechneri irányzatát. Hegedűs nemcsak a tervezésre összpontosított, hanem érdekelte az iskolaépületek pedagógiai hatása is.
Különös figyelmet fordított arra, hogy a tantermek olyan padokkal legyenek ellátva, amelyek mérete illeszkedik a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Továbbá fontosnak tartotta, hogy a tantermek megfelelő világítással rendelkezzenek.
Az épület homlokzatát téglaszalagok díszítik, a színes mozaikokon kisiskolás gyerekek, játékaik és taneszközeik láthatók. Vajda Zsigmond festőművész alkotásai adták az alapot a készítésükhöz. A színes virágminták és a hullámzó oromzat szintén Lechnert idézik.
Ha érdekel a szecesszió, ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- A budapesti Postatakarékpénztár (Lechner Ödön)
- Marosvásárhely szecessziós épületei
- Komor-Jakab szecessziós budapesti épületei
- A szombathelyi Savaria Nagyszálló
- Pusztuló debreceni épületek
Ha pedig Budapest építészete érdekel, ezeket a bejegyzéseket ajánlom figyelmedbe:
- Budapest ostroma színesben
- Budapest eltűnt épületei – 1. rész
- Budapest eltűnt épületei – 2. rész
- A tabáni nagy tűzvész
- Az Erzsébet híd története
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten is megtalálhatóak vagyunk!
