Az Óváros tértől kezdve a veszprémi várhegyen felfelé haladva lenyűgöző emlékhelyekkel találkozunk, különösen a barokk építészet csodáival. Noha a várnegyed gyakorlatilag egyetlen utcából áll, annyi értékes látnivalót kínál, hogy hosszú ideig elidőzünk az épületek között.
A vár bejáratánál egy emléktábla tájékoztatja a látogatókat arról, hogy Veszprémben alakult meg Magyarország első püspöksége. Itt volt először Sarolt, majd Gizella királyné székhelye. Gizella alapította a székesegyházat.
A veszprémi vár az ország egyik első vára, valószínűleg az ezredfordulón épült. A veszprémi püspök koronázta a magyar királynékat 900 éven át, ezért Veszprémet a Királynék Városának is nevezik.
A híres veszprémi Tűztorony
A 48 méter magas Tűztorony már az Óváros térről is jól látható. Aki fel kíván menni a körerkélyre, a Hősök Kapuját elhagyva teheti meg. Eredetileg őrtoronynak épült, amit a Vigyázótorony elnevezés is tükröz. Idővel innen figyelték a várost, hogy nem keletkezett-e tűz, ami a szeles Veszprémben gyakori jelenség volt.
Veszprém egyik legrégebbi középkori épülete a Tűztorony. Réztornya copf stílusú, és az 1810-es földrengés után nyerte el jelenlegi formáját Tumler Henrik építőmester által. Az órája minden órában Csernák Antal verbunkosát játssza.
A Fecskendőház
A Tűztorony közelében helyezkedik el a Fecskendőház, ahol tűzoltószertár működött.
Homlokzatán a következő felirat olvasható:„Városi polgárok pénzén épüle föl e ház. Itt tűzi pusztítás védelem eszköze áll.” A felirat egyes betűi piros színnel vannak festve, amelyek római számokkal az építés évét, 1804-et jelzik.
A veszprémi várhegy ikonikus kapuja
A Hősök Kapuja a modern veszprémi építészet egyik példája, amelyet 1939-ben avattak fel. A kapu emléket állít az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a későbbi világháborúk, valamint az 1956-os forradalom hőseinek.
A kapuhoz rögzített egyik emléktábla említi a keresztény István 997-es győzelmét a pogány Koppány seregei felett, amely csata a veszprémi vár közelében zajlott.
A Simoga-ház és a kanonokház
A Hősök Kapuja után helyezkedik el a barokk stílusú Simoga-ház, amelyben jelenleg galéria működik. A ház nevét az építtetőjéről, Simoga György veszprémi ügyvédől kapta, aki 1798-ban kezdte meg az építkezést.
A ház melléképületét is felújították a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretein belül, ahol audiovizuális központot alakítottak ki.
A Vár utca 8. szám alatt található az Ügyészség épülete, mely valaha a veszprémi kanonokház volt és az 1800-as évek végén épült. Ezt a közelmúltban szépen felújították, én pedig még a felújítás előtt készítettem róla fényképet. A jelenlegi állapotát itt láthatjátok.
A veszprémi piaristák épületei
A kegyesrendi tanítórendiek a 18. században érkeztek a városba, és a veszprémi várhegy területén megalapították oktatási intézményüket. A piarista gimnázium alagsora és földszinti része 1773 és 1778 között készült el. A gimnázium a két világháború között Magyarország egyik legelismertebb iskolája volt. 2008 óta az épület üresen áll, ezért sürgős felújításra van szükség.
A gimnázium mellett közvetlenül áll a hajdani piarista rendház barokk stílusú épülete, amelyet Tiethardt József tervezett és 1769-ben épült. Itt is szükség lenne felújításra, bár a málló vakolat ellenére is megőrizte hangulatát.
Közvetlenül a gimnázium és a rendház mellett található a Szent Imre Piarista- és Helyőrségi templom, amelyet klasszicista stílusban építettek. Az építkezés 1823 és 1836 között zajlott, a belső tér viszont még késő barokk elemeket mutat.
2023-ra számos veszprémi műemlékkel együtt szépen felújították, a kivitelezés részleteiről itt olvashattok bővebben. A lenti kép még a felújítás előtt készült. Remélem, hamarosan újra ellátogatok Veszprémbe, hogy a változásokról saját fényképeket is készíthessek.
A Dubniczay palota
Veszprém egyik legfontosabb barokk építészeti emléke, a Dubniczay palota 1751-ben készült el. A felújítását 2006-ra fejezték be, jelenleg kiállítóhelyként funkcionál. Az épület nevét készíttetőjéről, Dubniczay István kanonokról nyerte.
Az Érseki palota
Az Érseki Palota éppen felújítás alatt állt, amikor hat évvel ezelőtt látogatást tettünk ott, azóta a munkálatokat befejezték. A veszprémi vár egyik jelentős barokk palotája 1765 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei alapján.
Különösen fontos a 65 000 példányból álló, főként latin nyelvű könyvtára. Érdekessége, hogy a korabeli egyedülálló vízvezetéke Tumler György nevéhez fűződik.
A Bíró-Giczey-ház
A Bíró-Giczey-ház, a Szentháromság szoborral együtt, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megbízásából készült 1733-ban. Jelenleg a Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai központot fogadja be. Korábban pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága működött itt, amely később Csopakra költözött.
Veszprém lakói egykor Madaras házként emlegették, mivel termeinek szekkóin madarak láthatók.
A veszprémi Szentháromság tér
A Vár utca a Szentháromság térhez csatlakozik, amely számos rendezvénynek ad otthont. Manapság itt tartják a Veszprémi Ünnepi Játékokat. A tér közepén található a Padányi Bíró Márton megbízásából 1750-ben emelt Szentháromság szobor, amely Schmidt Ferenc szobrász és kőfaragó mester műve.
A tér nyugati oldalán áll a ferences templom, amely 1723 és 1730 között épült, szintén barokk stílusban.
A tér északi részén található a neoromán stílusú Szent Mihály-székesegyház, melynek alapjai a 10. századra nyúlnak vissza, és amelyet Gizella királyné alapított.
A teret a Nagypréposti palota keretezi, amelynek oldalán a 13. századi Gizella kápolna bejárata található. A palotával szemben a Várkutat is megtekinthetjük.
Szent István és Gizella szobra
Szent István és Gizella szobra a Várhegy csúcsán vigyáz a városra. Ispánky József készítette 1938-ban. A szobor mellől lenyűgöző kilátás nyílik Veszprém egy részére, többek között a Viaduktra.
Ha szeretnél még többet látnia Királynék városáról, nézd meg az alábbi videót. Ha tetszett, iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára!
Ha Veszprémben jártok, a Balaton már csak egy ugrásnyira van. Ezek a Balatonnal kapcolatos bejegyzések is érdekelhetnek:
