Az Óváros tértől kezdve a Veszprémi Várhegyen felfelé haladva lenyűgöző műemlékekkel találkozunk, különösen a barokk építészet csodáival. Noha a várnegyed gyakorlatilag egyetlen utcából áll, annyi értékes látnivalót kínál, hogy hosszú ideig elidőzhetünk az épületek között.
A vár bejáratánál egy emléktábla tájékoztatja a látogatókat arról, hogy Veszprémben alakult meg Magyarország első püspöksége. Itt volt először Sarolt, majd Gizella királyné székhelye. Gizella volt az, aki megalapította a veszprémi székesegyházat.
A veszprémi vár az ország egyik első vára, valószínűleg az ezredfordulón épült. A veszprémi püspök koronázta meg a magyar királynékat 900 éven keresztül, ezért Veszprémet a Királynék Városának is nevezik.
- A híres veszprémi Tűztorony
- A Fecskendőház
- A Veszprémi Várhegy ikonikus kapuja
- A Simoga-ház és a kanonokház
- A veszprémi piaristák épületei
- A Dubniczay palota
- Az Érseki palota
- A Bíró-Giczey-ház
- A veszprémi Szentháromság tér
- Szent István és Gizella szobra
- GYIK
- Miért fontosak a veszprémi püspöki és barokk épületek, és milyen állapotban vannak jelenleg?
- Milyen történelmi emlékek és épületek találhatók a Veszprémi Várhegyen?
- Mi a különlegesség a Fecskendőházról és aktuális állapotáról?
- Mit tudhatunk meg a híres veszprémi Tűztorony történetéről és építéséről?
- Miért nevezik Veszprémet a Királynék Városának?
A híres veszprémi Tűztorony
A 48 méter magas Tűztorony már az Óváros térről is jól látható. Aki fel kíván menni a körerkélyre, a Hősök Kapuját elhagyva teheti meg. Eredetileg őrtoronynak épült, amit a Vigyázótorony elnevezés is jól tükröz. Idővel innen figyelték a várost, hogy nem keletkezett-e tűz, ami a szeles Veszprémben sajnos igencsak gyakori jelenség volt.
Veszprém egyik legrégebbi középkori épülete a Tűztorony. Réztornya copf stílusú, és az 1810-es földrengés után nyerte el jelenlegi formáját Tumler Henrik építőmester által. Az órája minden órában Csernák Antal verbunkosát játssza.
A Fecskendőház
A Tűztorony közelében helyezkedik el a Fecskendőház, ahol tűzoltószertár működött.
Homlokzatán a következő felirat olvasható:„
Városi polgárok pénzén épüle föl e ház. Itt tűzi pusztítás védelem eszköze áll.”
A felirat egyes betűi piros színnel vannak felfestve, amelyek római számokkal az építés évét, 1804-et adják ki.
Jelenleg, 2025-ben renoválják az épületet, augusztus elején nem sok minden látszott belőle, mivel fel volt állványozva és be volt „pókhálózva”.
A Veszprémi Várhegy ikonikus kapuja
A Hősök Kapuja a modern veszprémi építészet egyik példája, amelyet 1939-ben avattak fel. A kapu emléket állít az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a későbbi világháborúk, valamint az 1956-os forradalom hőseinek.
A kapuhoz rögzített egyik emléktábla említi a keresztény István 997-es győzelmét a pogány Koppány seregei felett. Ezt a győzedelmes csatát a veszprémi vár közelében vívták.
A Simoga-ház és a kanonokház
A Hősök Kapuja után helyezkedik el a barokk stílusú Simoga-ház, amelyben jelenleg galéria működik. A ház nevét az építtetőjéről, Simoga György veszprémi ügyvédől kapta, aki 1798-ban kezdte meg a ház építését.
A ház melléképületét is felújították a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretein belül, ahol audiovizuális központot alakítottak ki.
A Vár utca 8. szám alatt található az Ügyészség épülete, mely valaha a veszprémi kanonokház volt, és az 1800-as évek végén épült. Ezt a közelmúltban szépen felújították, én pedig még a felújítás előtt készítettem róla fényképet. A jelenlegi állapotát a lenti videóban láthatjátok.
A veszprémi piaristák épületei
A kegyesrendi tanítórendiek a 18. században érkeztek a városba, és a Veszprémi Várhegy területén megalapították oktatási intézményüket. A piarista gimnázium alagsora és földszinti része 1773 és 1778 között készült el.
A gimnázium a két világháború között Magyarország egyik legelismertebb iskolája volt. 2008 óta az épület üresen áll, ezért sürgős felújításra volt szükség. A homlokzat ma már szépen restaurálva van, de a munkálatok még nem fejeződtek be.
A gimnázium mellett közvetlenül áll a hajdani piarista rendház barokk stílusú épülete, amelyet Tiethardt József tervezett és 1769-ben épült. A lenti videóban megtekinthetitek a felújított homlokzatot.
Közvetlenül a gimnázium és a rendház mellett található a Szent Imre Piarista- és Helyőrségi templom, amelyet klasszicista stílusban építettek. Az építkezés 1823 és 1836 között zajlott, a belső tér viszont még késő barokk elemeket mutat.
2023-ra számos veszprémi műemlékkel együtt szépen felújították, a kivitelezés részleteiről itt olvashattok bővebben.
2025 augusztus elején visszatértünk Veszprémbe. Örömmel láttuk, hogy sok szép épület fel lett újítva, de látszik, hogy még sok tennivaló van hátra. Sajnos a rengeteg kordon, építési anyag és lezárások miatt nem nagyon lehet élvezni a látványt, arról nem is beszélve, hogy az utca vége teljesen le van zárva, István és Gizella szobráig pedig egyáltalán el sem lehet jutni.
A Dubniczay palota
Veszprém egyik legfontosabb barokk építészeti emléke, a Dubniczay palota 1751-ben készült el. A felújítását 2006-ra fejezték be, jelenleg kiállítóhelyként funkcionál. Az épület nevét készíttetőjéről, Dubniczay István kanonokról nyerte.
Az Érseki palota
Az Érseki Palota éppen felújítás alatt állt, amikor hat évvel ezelőtt látogatást tettünk ott, azóta a munkálatokat befejezték – kívülről. Még mindig körbe van kerítve és nem látogatható. Ez a jelentős barokk palota 1765 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei alapján.
Különösen fontos a 65 000 példányból álló, főként latin nyelvű könyvtára. Érdekessége, hogy a korabeli egyedülálló vízvezetéke Tumler György nevéhez fűződik.
A Bíró-Giczey-ház
A Bíró-Giczey-ház, a Szentháromság szoborral együtt, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megbízásából készült 1733-ban. Jelenleg a Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai központot fogadja be. Korábban pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága működött itt, amely később Csopakra költözött.
Veszprém lakói egykor Madaras házként emlegették, mivel termeinek szekkóin madarak láthatók.
A veszprémi Szentháromság tér
A Vár utca a Szentháromság térhez csatlakozik, amely számos rendezvénynek ad otthont. Itt szokták tartani a Veszprémi Ünnepi Játékokat. A tér közepén található a Padányi Bíró Márton megbízásából 1750-ben emelt Szentháromság szobor, amely Schmidt Ferenc szobrász és kőfaragó mester műve.
A tér nyugati oldalán áll a ferences templom, amely 1723 és 1730 között épült, szintén barokk stílusban.
A tér északi részén található a neoromán stílusú Szent Mihály-székesegyház, melynek alapjai a 10. századra nyúlnak vissza, és amelyet Gizella királyné alapított.
A teret a Nagypréposti palota keretezi, amelynek oldalán a 13. századi Gizella kápolna bejárata található. A palotával szemben a Várkutat is megtekinthetjük.
Szent István és Gizella szobra
Szent István és Gizella szobra a Várhegy csúcsán vigyáz a városra. Ispánky József készítette 1938-ban. A szobor mellől lenyűgöző kilátás nyílik Veszprém egy részére, többek között a Viaduktra. Jeleneg nem megközelíthető, az odavezető út le van zárva.
Ha szeretnél még többet látnia Királynék városáról, nézd meg az alábbi videót. Ha tetszett, iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára!
Ebben a YouTube shortban pedig rövid betekintést nyerhettek a 2025. augusztusi állapotokról. Ha mindenképp szeretnétek nyugodtan élvezni a várnegyedet, nem most ajánlom a látogatást. Talán jövőre. Nehéz volt normális fényképeket, videót készíteni az állapotok miatt.
Ha szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess minket a Facebookon, az Instagramon vagy iratkozz fel a blog YouTube-csatornájára. Pinteresten és TikTokon is ott vagyunk!
Ha Veszprémben jártok, a Balaton már csak egy ugrásnyira van. Ezek a Balatonnal kapcsolatos bejegyzések is érdekelhetnek:
- A badacsonyi Tátika étterem
- Badacsonyi villák és kúriák
- Balatonfüred híres épületei – 1. rész
- Balatonfüred híres épületei – 2. rész
- Balatoni csárdák
- A Sió-csatorna története
- A cseszneki vár
- Tihany parasztházai
- A fenékpusztai 400 éves vámház
- A szigligeti Lengyel-Putheány-kúria
- A nagyvázsonyi Kinizsi vár
- A nádasdladányi kastély
- Balatonalmádi vasútállomás különleges épülete
- A várpalotai Zichy-kastély
GYIK
Miért fontosak a veszprémi püspöki és barokk épületek, és milyen állapotban vannak jelenleg?
A veszprémi püspöki és barokk épületek fontos részei a város történetének, így a piarista gimnázium, a piarista rendház és az érseki palota jelentős történelmi értékkel bírnak. Jelenleg sokuk felújítás alatt áll, de még mindig sok munka van hátra, és az pületek körül lezárások, építési munkák nehezítik a látogatást.
Milyen történelmi emlékek és épületek találhatók a Veszprémi Várhegyen?
A Veszprémi Várhegyen többek között a Hősök Kapuja, a Dubniczay palota, az Érseki palota, a Bíró-Giczey-ház, a Szentháromság tér ésSzent István és Gizella szobra, valamint a Szent Mihály-székesegyház található, amelyek mind a város gazdag történelmi és kulturális örökségét mutatják.
Mi a különlegesség a Fecskendőházról és aktuális állapotáról?
A Fecskendőház a Tűztorony közelében található, ahol egykor tűzoltószertár működött. A felirat szerint 1804-ben épült, jelenleg azonban 2025-ben renoválják, fel van állványozva és be van hálózva a felújítási munkák miatt.
Mit tudhatunk meg a híres veszprémi Tűztorony történetéről és építéséről?
A veszprémi Tűztorony Magyarország egyik legrégebbi középkori épülete, amely a 19. század elején nyerte el mai formáját Tumler Henrik építőmester vezetésével. Eredetileg őrtoronyként szolgált a város biztonságának és a tűzvédelemnek érdekében, és órája minden órában Csernák Antal verbunkosát játssza.
Miért nevezik Veszprémet a Királynék Városának?
Veszprémet azért nevezik a Királynék Városának, mert 900 éven keresztül itt koronázták meg a magyar királynékat, és a város a veszprémi püspökök által szolgált magyar királynék székhelyeként vált ismertté.
