Bár a Wälder Gyula által tervezett Madách-házak már az Orczy-ház helyén állnak, valószínűleg sokan ismerik az egykori épületet. Ez a hatalmas létesítmény egészen 1936-ig a zsidó negyed élénk középpontja volt.
Az építésével kapcsolatosan annyi információ maradt fenn, hogy 1730-ban egy fogadó létesült a „zum englishen König” cégér alatt a mai Király utca sarkán, ahonnan az utca neve is származik. Ezt követően 1756-ban a fogadót lebontották, és a helyén Orczy József báró barokk épülete emelkedett, amelynek helyiségeit bérbe kívánta adni.
25 évvel később, 1781-ben II. József kiadta a türelmi rendeletet, amely szabadabb vallásgyakorlást tett lehetővé, mint korábban. Ennek következtében az óbudai zsidók Pestre költözhettek, és zsidó kereskedők kezdték bérbe venni az Orczy-ház helyiségeit. Így az Orczy-ház a zsidó negyed élénk központjává vált.
A történelmi épület bővítése és funkciói
1829-ben az épületet egy emelet hozzáépítésével bővítették, így már 142 lakás számára biztosított helyet. Ezen kívül két rituális fürdő, két zsinagóga, kóser mészárszék, egy kiterjedt pincerendszer, vendéglők és egy iskola is található volt a területen.
Az egyik zsinagóga Zofahl Lőrinc tervei alapján épült 1830-ban klasszicista stílusban, de a Dohány utcai zsinagóga elkészülte után ez már szükségtelenné vált, így raktárrá alakították.
Legendássá vált az itt működő Orczy kávéház, amely Budapest leghosszabb életű kávézója volt, 1795-től 1936-ig fogadta vendégeit. A gyapjú- és bőrkereskedők itt kötötték meg üzleteiket is, így élénk kereskedelmi tevékenység folyt a helyszínen.
Az egyik fal leomlása kapcsán az Orczy-ház bekerült a Vasárnapi Ujság 1903. november 15-i számába, ahol olvashatunk a történetéről, és arról, hogy milyen élet folyt ott.:
Az Orczy-ház bontása és a Madách-ház építése
11936-ban megkezdték az Orczy-ház lebontását. Helyére 1939-re Wälder Gyula modern, klinkertéglás, árkádos art deco bérháza épült, amelyet Madách-házak néven ismernek.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess az Instagramon és iratkozz fel a blog YouTube csatornájára.
